Dobri Mária (szerk.): Szily János Szombathely első püspöke 1799-1999 Emlékkönyv (Szombathely, 1999)
Dobri Mária: Szombathely szellemi életének megalapozása. Iskolák, intézmények alapítása Szily János püspöksége idején
újból megnyitották a sala terrenát, ahol néhány, Dorffmaister ecsetje által is megörökített kőemléket helyeztek el, emlékeztetve a látogatót az első magyar nyilvános régészeti múzeumra. A Siess-nyomda Szily János nagyszabású terveibe beletartozott nagymérvű építkezésein, a már említett alapítások gondolatán kívül az is, hogy a városnak önálló nyomdája legyen. A dokumentumok hiányosságai miatt nem állapítható meg pontosan, hogy a várossal közösen hívta-e Szily a soproni Siess-nyomda fióküzemét Szombathelyre. (Ebben az időszakban a nyomdák is nagyrészt egyházi kézen voltak - Nagyszombat, Eger, Vác stb. - a püspökségek és iskoláik igényeit elégítették ki. Pl. Eger: „Püspöki Oskola Nyomdája”, „Püspöki Lyceumi Nyomda”). Az, hogy kiadóként mindig a nyomdász neve szerepel, arra utal, hogy a vármegyével közös volt az akarat. Valamikor 1787-ben rendezhette be üzemét Siess József János az üresen álló szeminárium épületében, amelynek egyik helyiségét a püspök bérleti díj nélkül engedte át erre a célra. A nyomda ittlétére 1787. november 14-i levelében utal először Szily János. Schoenvisner Istvánnak írja, akivel a készülő városmonográfia ügyében leveleznek, hogy van már Szombathelyen nyomdász.49 Az első' nyomtatványok 1788-ból ismeretesek, ebben az évben három müvet ad ki. Egy alkalmi verset József-napra, és Vajda Sámuelnek két kisebb művét.50 A következő' évtől azonban már fia, Siess Antal József jelzi a kiadványokat, egészen 1806-ig,51 amikor segédjük, Perger Ferenc veszi át a nyomdát, mesterének halála miatt. 1789-ben is még csak két kisebb mű jelenik meg a nyomdában. Egy nagyobb kiadvány tervéről azonban fennmaradt egy kézirat. Ebben az évben tervezte Szily az 1579-ben Szombathelyen tartott egyházmegyei zsinat könyvének második kiadását. Ennek kéziratos címlapján szerepel a nyomda püspöki megjelöléssel. (Editio altera Sabariae Typis episcopalibus. 1789.)52 A kiadás azonban nem valósulhatott meg, mert a könyvészeti bibliográfiák nem ismerik ezt a kiadványt. Schoenvisner István műve sem a szombathelyi nyomdában készült. Megjelent azonban egy mű 1794-ben a Siess-nyomdában, mellyel Szombathely és első nyomdája beírta nevét a magyar irodalomtörténetbe. Kultsár István, a gimnázium tanára ebben az évben jelentette meg Mikes Kelemen Törökországi leveleinek első kiadását. A nyomda ekkor már nem a szeminárium épületében dolgozott, mert a tanítás megkezdésével ki kellett onnét költöznie. Siess Antal 1790. augusztus 20-án levélben fejezi ki háláját a püspöknek, hogy őt „a nyomdával együtt a tisztelendő ifjú klerikusok szemináriumi épületében megtűrni és támogatni méltóztatott...”53 A Siess-nyomda működésének tizennyolc éve alatt közel kétszáz nyomtatványt adott ki - néhány oldalas alkalmi verset, beszédet, nyilvános vizsgatételt -56
