Dobri Mária (szerk.): Szily János Szombathely első püspöke 1799-1999 Emlékkönyv (Szombathely, 1999)
Dobri Mária: Szombathely szellemi életének megalapozása. Iskolák, intézmények alapítása Szily János püspöksége idején
tak. Legtovább Bólé András maradt a katedrán, csaknem húsz évig tanított a teológiai főiskolán. Az első években együtt tanult mind a négy évfolyam, így volt olyan tantárgy, amelyet a felsősök ismételtek. 1803 után változik a tanrend, két osztályra oszlottak a kispapok, így változott a tanult anyag is. 1837-ben új tantárgyként bevezették a magyar jogot az egyházjog mellett. Néhány szeminarista a pesti és a bécsi egyetemen végezte tanulmányait. A szeminárium a szellemi tevékenységhez, az irodalom és tudományok műveléséhez megfelelő alapot nyújtott. A könyvtár használata mellett a szeminaristák maguk fizettek elő néhány folyóiratra (Athenaeum, Regélő, Honművész), körükből alakul 1861-ben a Szent Ágoston Egyesület.11 A tanárok közül többen kaptak egyetemi katedrát - Boros Károly,12 Nagy Gábor, Szalay Imre,13 Szaniszló Ferenc14 — másokat az Akadémia választott a tagjai közé — Szilasy Jánost,15 aki az első magyar nyelvű neveléstudományi munkát írta, Vass Lászlót,16 Nagy Jánost,17 a keleti nyelvek tudós ismerőjét, akit „nagyontudós” jelzővel tiszteltek kortársai. Egyházi műszótárát ma is használjuk. Bőle András, Szenczy Ferenc18 szombathelyi, Szaniszló Ferenc nagyváradi püspök lett. A Szombathelyi Királyi Bölcseleti Líceum Az I. Ratio Educationis rendelkezése szerint a középfokú oktatás és az egyetem közé beilleszkedtek a királyi akadémiák, vagy más néven a líceumok, amelyek a tisztviselők képzését szolgálták. 1777-ben állították fel az első négyet Magyarországon. A királyi akadémiákon két tanfolyamot - egy filozófiait és egy jogit - lehetett elvégezni, mindkettőt két év alatt. A filozófiai tanfolyam folytatta és kiegészítette - méghozzá kifejezetten gyakorlati irányba - azt, amit a jobb középiskolák bölcselet címén tanítottak. Kifejezett célja volt olyan hasznos ismeretek közlése, amelyekre a gyakorlati közéletben szükség lehet. Ezért tanultak fizikát, matematikát, amelyet úgy oktattak, ahogy a „földművelésben, különféle mesterségekben és a bányászatban haszna van.” A matematika tudományágai között oktatták például a hidrotechnikát és a polgári építészetet. De kérvények és hivatalos levelek megfogalmazását is tanították. Nagyon nagy hangsúlyt kaptak a mezőgazdasági ismeretek a természetrajzon belül. Az akadémiai tanárokat általában jó színvonalú szakemberek közül válogatták. Jó néhányuk utóbb egyetemi katedrát, akadémikusi címet kapott.19 A vármegyét már régóta foglalkoztatta egy felsőbb tanintézet felállításának gondolata. Elképzelésükhöz támogatót találtak Szily János személyében. Sikerült a Helytartótanács engedélyét megszerezni azzal, hogy az anyagi feltételeket helyben kell megteremteni. Közadakozásból, a szomszéd vármegyék segítségével előteremtették a szükséges összeget, a szentgotthárdi cisztercita apát pedig vállalta a tanárok fizetését. így indulhatott meg 1793-ban a tanítás a szombathelyi királyi líceum bölcseleti tanfolyamán.20 49
