Dobri Mária (szerk.): Szily János Szombathely első püspöke 1799-1999 Emlékkönyv (Szombathely, 1999)
Dobri Mária: Szombathely szellemi életének megalapozása. Iskolák, intézmények alapítása Szily János püspöksége idején
A líceum 1796-ig a gimnáziummal egy épületben működött. 1796-tól vált külön, s költözött a ma Szily János utca 4. szám alatt található, az iskola számára épített, eredetileg egyemeletes épületbe. Az első tantestület négy tanárból állt, akiket Szily János nevezett ki. Hárman a szombathelyi egyházmegye papjai voltak, egy cisztercita szerzetes. Hübler János tanította a fizikát és a gazdaságtant, Kresznerics Ferenc a matematikát, Tóth István a történelmet, Sámpár Ignác ciszterci szerzetes a filozófiát. Ebből a tanári karból kiemelkedik Kresznerics Ferenc, aki akadémiai tagságot is nyert.21 Az első' két évfolyam 73 tanulóval indult, de volt olyan év, amikor a létszám a 200-at is meghaladta. Az ifjúság életet hozott a városba, Vajda Sámuel tihanyi apát írja 1794. február 23-i levelében, „Nem nagy vigasztalásokra vagyon a Szombathelyieknek, hogy ide bé hozattak a filozófiai oskolyák: mert a filozófiát tanuló ifjak rendkívül zabolátlanok: pipások, tántzosok, kortsmások: az hegedű szó mellett éjjenként útsza hoszszatába kurjongatnak; a Professoraiknak, hafeddik ó'ket, füttyöt hánynak az árok alá... ”22 De nemcsak zajt hoztak a diákok a városba, hanem a nyilvános ünnepi vizsgákkal, a „tentamen publicum”-mal ünnepélyes eseményeket is. Ennek letétele nem volt kötelezd, egy-egy tantárgyból a legjobbak vettek részt. A feladat az volt, hogy védjék a kiválasztott tételeket, vagy vitatkozzanak azzal. Ezen az eseményen megjelentek a város, a megye előkelőségei is, tiszteletükre műsort is adtak.23 A próbatételek célja az volt, hogy a tanulókat önálló fellépésre, gondolkodásra neveljék. A vizsgatételeket a tanárok állították össze, s mivel ezeket sokszor ki is nyomtatták, ma bepillantást adnak egy-egy tantárgy oktatástörténetébe.24 A tanárok közül Kresznerics Ferenc mellett kiemelkedik Bitnitz Lajos,25 aki az iskola diákja volt, majd átvette az előbbi katedráját s később a líceum igazgatója lett. Ezek mellett évtizedeken keresztül, 1847-ig minden fizetség nélkül tanította a magyar nyelvet, amikor 1819-ben ez lehetővé vált. A házon található emléktáblával ellentétben nem volt a líceum tanára Kultsár István,26 aki ekkor a gimnáziumban a retorikát tanította. Bár pályázatát ő is beadta, Szily János ragaszkodott a világi pap, vagy szerzetes tanárokhoz. A líceum diákjai alapították 1823-ban a Szombathelyi Magyar Társaságot, amely a magyar nyelv ápolását, fejlesztését tűzte ki célul.27 A Társaság működésének 15 éve alatt mintegy 500-550 hallgató volt a tagja, akik az élet, a tudományos munka különböző területein vitték tovább a magyar nyelv, a tudományos munka szeretetét. Sok kiválóság került ki közülük: Árvay Gergely,28 Frankenburg Adolf,29 Ney Ferenc,30 Mazsuranics Iván,31 Csegovics Metellus,32 „nagyontudós” Nagy János, Boros Károly. Az Akadémia megalapítója, Széchenyi István a filozófiai osztályokat a szombathelyi líceumban végezte. A diákok közül tizennégyen nyertek akadémiai tagságot irodalmi, vagy tudományos működésük elismeréseként. Szilasy János, Bitnitz Lajos és a Magyar Társaság már említett tagjai mellett akadémikus lett 50
