Dobri Mária (szerk.): Szily János Szombathely első püspöke 1799-1999 Emlékkönyv (Szombathely, 1999)

Dobri Mária: Szombathely szellemi életének megalapozása. Iskolák, intézmények alapítása Szily János püspöksége idején

A század vége felé az oktatásügyet - immár kormányzati feladatként - igyekeztek világi, állami irányítás alá vonni, az állami célok szolgálatába állítani, s alkalmassá tenni az új szükségletek magasabb szintű kielégítésére. A felvilágo­sult abszolutizmus ellentmondásossága és negatív vonásai ellenére a legtöbb po­zitívumot éppen az oktatásügy terén érte el.2 A Szeminárium Minden püspöki székhelyen működött papnevelői intézet, szeminárium. Termé­szetes tehát, hogy az új egyházmegyében is a teológiai főiskola nyitotta meg először kapuit. Az érdemi tanítás azonban csak 1790-ben kezdődött meg, mert II. József 1782-ben megszüntette az egyházmegyei papnevelő intézeteket, és helyet­tük nagyobb állami szemináriumok felállításáról intézkedett, amelyeknek 1783. november 1-jén kellett megnyílni. Tény, hogy a jozefinista, felvilágosult, így az egyházzal szembenálló oktatási szemlélet ellenére, a generális szemináriumokban tanult papság korszerűbb, magasabb műveltséget hozott. A lelkipásztorkodástan mellett természettudományi, mezőgazdasági ismereteket is tanultak. A német hi­vatalos nyelv mellett pedig külön elóTrták számukra, hogy „nemzeti nyelvükön tanulják meg kifejezni magukat.”3 A szombathelyi szemináriumban 1790-1952-ig tanulhattak az egyházmegye kispapjai. Tananyaguk dogmatika, szentírástudomány, egyházjog és egyháztörté­net volt. Az oktatás négy évre terjedt. Szily János maga dolgozta ki a szeminári­um házszabályát, mindenre kiterjedő' figyelemmel. A szabályzat tartalmazza a pontos órarendet, az ünnepeket, valamint az iskola életét szabályozó összes alap­elveket. Különösen fontos, amit a könyvtárhasználatról előír: „...a növendékek szabad idejüknek egy részét töltsék a könyvtárban, hogy a főiskolán tárgyalt anyagokról író nevesebb szerzők műveit tanulmányaikban felhasználják, sőt min­dennemű könyv ismeretét megszerezzék, s azok között, s különböző kiadásaik kö­zött is különbséget tudjanak tenni. ”4 A végzős növendékeknek pedig kötelezően előírta, hogy „...naponta fél órát a könyvtárban töltsenek, s annak anyagáról maguknak jegyzeteket készítsenek, miket később felhasználhassanak. ”5 Gondos­kodott a szeminárium anyagi hátteréről. Az iskola első' rektorának Nagy Józse­fet,6 a híres szónokot nevezte ki a püspök. Négy tanár tanította a tárgyakat. Czuppon György7 a szentírástudományt és a keleti nyelveket. Sok, ezzel a tárggyal foglalkozó munkája jelent meg, írt héber nyelvkönyvet is. Nagy szak­­könyvtárát a szeminárium könyvtárára hagyta, sok könyvben találjuk saját kezű bejegyzését az ajándékozásról. A dogmatikát Bőle András8, a későbbi püspök, az egyházjogot, történelmet és erkölcstant Nagy Gábor,9 aki később a pesti egyetem tanára lett. A szeminárium professzora volt még Szilágyi István10 nárai plébános. Szép könyvtárát, amelyben ősnyomtatványok is voltak, szintén a szemináriumi könyvtárra hagyta. A tanárokat 3 évre nevezték ki, de közben is gyakran változ­48

Next

/
Thumbnails
Contents