Dobri Mária (szerk.): Szily János Szombathely első püspöke 1799-1999 Emlékkönyv (Szombathely, 1999)

Sill Aba Ferenc: A püspökség alapítása. Az egyházmegye megszervezése

nem szemem előtt, hanem tőlem távol, Pozsonyban nevelkednek.” II. József válaszolatlanul hagyta a püspök hozzá intézett leveleit. A jozefinista szellemű nevelést Szily püspök mégis ellensúlyozta gyakori látogatásaival, kispapjaihoz írt leveleivel és személyes beszélgetéseivel.20

II. József 1790. január 28-án bekövetkezett korai halála pontot tett a közte és Szily között kialakult feszült helyzetre. Az egyház érdekeit sértő intézkedések rövidesen hatályukat veszítették. A Helytartótanács 1790. június 5-én a növendékpapságot visszairányította saját egyházmegyéjükbe.

Az új egyházmegye megszervezése

Fontos előkészítése volt ennek a nagy feladatnak az egyházmegye kánoni látogatása. Az új egyházmegye Vas megyei része nem volt ismeretlen Szily püspök előtt. Mint címzetes tinnini püspök és Zichy püspök segédpüspöke 1775-ben megbízatást kapott a győri egyházmegye kánoni látogatására. Ezt a feladatát Szily Vas megyében kezdte el. Amikor a szombathelyi egyházmegye püspöke lett, már a következő, 1778. évben a számára kevésbé ismert zalai plébániákon, az alsólendvai, a zalaegerszegi, s a muraszombati kerületekben kezdte meg látogatását, amelyet 1780. július 11-én be is fejezett. E vizitációk alkalmával mérte fel a szükségleteket, hol kell új plébániát, vagy kuráciát létesíteni, és hol van szükség új kápláni státuszra.

Teljesen tájékozott volt tehát egyházmegyéje állapotáról, amikor megjelent II. József rendelkezése az ország lelkipásztori szükségleteinek felméréséről. II. József „egyházi kommissiót” állított fel, ez a hivatal felügyelte a lelkészségek szervezését. A Helytartótanácsot felszólította, hogy nyújtson be tervet a falusi plébánosok és kántortanítók kongruájáról (fizetés-kiegészítéséről). Intézkedett a hívők lélekszámúnak összeírásáról, és elrendelte, hogy ahol egy helységben a lélekszám eléri a 700-at, vallásilag vegyes községekben a katolikus hívek az 500- as lélekszámot, ott önálló lelkészséget kell szervezni. Ha a hívek száma meghaladja a 700-at, vagy a fiók-község az anyaegyháztól több mint egy órai járásra van, esetleg a terület vizenyős vagy hegyvölgyes, a plébános mellé káplánt kell kinevezni.21 A Helytartótanács elkészítette a papság összeírását, amelyet II. József több rendelkezésével sürgetett. Az országos felmérés el is készült. A szemléltető táblázatát közöljük, mert tanulságos képet ad az egész ország lelkipásztori helyzetéről.22 Figyelemreméltó az a szempontja, ahogy az aktív lelkipásztorok számát a szerzetesi közösségek feloszlatása után felmérte. A püspökségek jelentésében országosan 950 új plébánia, 559 helyi káplánság, és 211 kápláni hely felállítása vált szükségessé. Megemlítjük, hogy Szily püspök kérte viszonylagosan a legtöbb új lelkipásztori státust: 64 új plébániát és 17 új kápláni helyet.

II. József rendelkezése után a szombathelyi egyházmegyében 224 680 hívő lelkipásztori gondozását 162 plébános, 31 helyi káplánság és 64 beosztott segéd39