Dobri Mária (szerk.): Szily János Szombathely első püspöke 1799-1999 Emlékkönyv (Szombathely, 1999)
Sill Aba Ferenc: A püspökség alapítása. Az egyházmegye megszervezése
lelkész végezte. A lelkipásztorok száma tehát 73 személlyel növekedett a kimutatás szerint. II. József rendelkezése előtt 12 szerzetesi kolostor volt az egyházmegye területén 72 szerzetessel, ez a szám továbbra is megmaradt. Számbeli csökkenést a kimutatás nem jelez. A papnövendékek száma 50, a papságra jelentkező jelöltek száma 12. A rendelkezés megjelenése előtt 1221 hívő jutott egy lelkipásztorra. Az új helyzetben, ha nem számolunk a szerzetesekkel, 874 személyt gondoz egy lelkipásztor, ha a szerzeteseket is a lelkipásztorok közé számítjuk, akkor 658 hívő jut egy lelkipásztorra. Szily püspök 1788-ban másodszor vizitálta egyházmegyéjét, és 19 új plébániát, illetve kuráciát állított fel. A XVIII. század utolsó évtizedében az 1793. évi egyházmegyei névtár 6 főesperesi kerületet sorol fel. A szombathelyi főesperességben 38 plébániát, 6 helyi káplánságot és egy kuráciát, a németújvári főesperességben 35 plébániát, 6 káplánságot és egy kuráciát, a sárvári főesperességben 32 plébániát, 2 káplánságot és 7 kuráciát, az őrségi főesperességben 24 plébániát és 6 kuráciát káplánság nélkül. A zalaegerszegi főesperességben 11 plébániát és 5 kuráciát, az alsólendvai főesperességben pedig 16 plébániát, 1 káplánságot és 13 kuráciát.23 Az egyházmegyében ekkor 149 lelkipásztor és 35 káplán végezte szolgálatát. Szily püspök halála előtt, 1798. november 6-án kelt kimutatás szerint 136 plébánia, 18 helyi káplánság és 32 kápláni hely volt betöltve, 1 plébánia állt üresen és 10 kápláni állás várt betöltésre. Paphiány miatt tehát mindössze 11 lelkipásztori állás volt üresedésben.24 Az egyházmegye szervezeti kiépítéséhez tartozik, hogy a püspök létrehozta a központi ügyintéző hivatalait. Az Instructio 19. fejezetében tárgyal erről: „Egyházmegyénk lakossága számára abból a meggondolásból, hogy a lelki fórumon is érvényesüljön az igazság, Szombathely városában, a püspöki rezidencián megszerveztem az Egyházi Bíróságot, amelynek testületében az általános helynök, a püspök által kijelölt ülnökök foglalnak helyet.” Ez a „konzisztórium” minden héten (kivéve Nagyhetet és október hónapot) két alkalommal, délelőtt 10 órakor összegyülekezett, és a folyamatban lévő ügyeket megtárgyalta. A beérkező és az ügyben intézkedést tartalmazó iratokról rövid tartalmi kivonatot készítettek. Ezért a püspöki levéltár konzisztóriumi jegyzőkönyvei a történelmi kutatás fontos forrásai, és egyben bizonyítják e szervezet alapos, az egyházmegye kormányzását elősegítő tevékenységét. Sok egyéb gondja mellett Szily püspök az istentisztelet rendjének és a lelkipásztori mozgalmaknak támogatásában is kezdeményező tudott lenni. Nagyon sokat tett a székesegyház zenei és énekkultúrájának emeléséért. Az egyházmegye alapítása előtt működő 6 hivatásos kórustaghoz további 3-at szerződtetett, így a 9 alkalmazott közül 4 énekes volt és 5 hangszeres zenész. A tenorista egyben az együttes vezetőjeként tevékenykedett. Két énekes fiú is szerepet kapott, akiknek kiművelt csengő hangjára a szoprán és alt szólamban volt szükség. A két énekes fiút alapítványból fizették, a karmester nevelte és tanította őket. A zenészek rendszerint több hangszeren is tudtak játszani, és az előadott mű igénye szerint 40
