Dobri Mária (szerk.): Szily János Szombathely első püspöke 1799-1999 Emlékkönyv (Szombathely, 1999)
Szilágyi István: Szombathely a 18. században. A művészet és a művészi ipar mesterei
Szobrászaink a soproni társaik árnyékában csak nehezen önállósodhattak. Ha készítettek is esetleg kisebb, elsősorban épületekhez való kőfaragványokat, gyakorlatilag faszobrászok voltak. A század középső harmadában Roszt (Rost, Rast) József élt a városban. A jegyzőkönyvekben 1734-ben fordul elő először. Ekkor vándorolhatott be.14 1736-ban javította a domonkosok Szűz Mária kegy szobrát.15 1744/45-ben Kethelyen (Neumarkt im Tauchental, Burgenland) készítette a főoltár szobrászati munkáit16, esetleg a munka vállalkozója is volt. A ma is álló oltár alapján ítélve átlagot meghaladó képességű szobrász volt, amit az osztrák szakirodalom is elismer.17 Egészen biztosan fia volt Roszt Simon képfaragó. Első ismert munkája a Kálvárián a szentsírral lehetett kapcsolatban, amikor is az 1774/75. évi kiadások között 30 forinttal szerepelt.18 1777-ben a piaci kápolna bővítése kapcsán foglalkoztatták: átrendezte az oltárokat, és űj szobrokat is készített, amiért 130 forintot kért.19 1799-ben peres ügye volt.20 1806. február 11-én halt meg 60 évesen, már özvegyként.21 Gyermekei hagyatékát több éven át rendezték.22 Wielandt József szobrász nevével már a század utolsó harmadában találkozunk. Pozsonyi születésű szombathelyi mester, aki a székesegyház belső architektúrájának elemeit (oszlopfők, lábazatok, gyöngysorok stb.) faragta. Más munkáit egyelőre nem ismerjük. 46 éves korában, 1806-ban halt meg.23 Legalább névről ismert 18. századi festőink közül Adalbertról van az első hírünk: 1730. február 22-én, 34 éves korában történt halálát jegyzik be az anyakönyvbe. Működéséről egyelőre nincsenek adataink.24 Hamarosan ezután 1734. június 26-án polgárrá lesz a Bajorországból érkezett Veigl János György képíró. Tevékenysége még ismeretlen.25 1 736-ban Pravet Jánossal találkozunk, aki a domonkosok Szűz Mária-szobrának arcát a javítást követően feketéről fehérre festi át.26 A század negyvenes éveiben tűnik fel Schittensam Gábor képíró. Nevét többféle módon írták (Schilram, Schittsam, Sitn som), s teljes bizonyossággal róla van szó, amikor csupán keresztnevén említik (Gabriel képíró, Gábor festő). Mint szombathelyi festő készítette a már említett kethelyi főoltárt 1744/45-ben Rost Józseffel.27 A főplébánia anyakönyvi bejegyzése szerint 1752. november 28-án halt meg mintegy 71 évesen, s a szentmártoni temetőben helyezték örök nyugalomra.28 Mivel adataink ilyen nevű festőről még évtizedek múlva is vannak, csak azonos nevű fiára gondolhatunk, aki apja foglalkozását folytatta. 1763 októberében a domonkosok rendezték három évre visszamenően követelését a szentsímál végzett munkájáért.29 1769 közepén a Kálvária-kápolna számadója fizetett neki 50, 70, majd 100 forintot a „nagy oltárnak meghirásáért”.30 Az 1774/75. évi kiadások között olvashatjuk, hogy „Az Gabriel Képironak a Sanctuarium kiírásáért és Isten koporsójátul főzettem 40 f - kr.”31 A piaci kápolna bővítése kapcsán tett munkájáért az 1777. július 8-i elszámolás szerint 44 forintot kapott.32 17
