Dobri Mária (szerk.): Szily János Szombathely első püspöke 1799-1999 Emlékkönyv (Szombathely, 1999)
Hoós Ildikó: Szily János irodalompártolása
sem, ezen ajándék felettébb nagy betset, felettébb nagy Kedvet lelt nálom. Mert ha ditséretre méltók a nagy érdemű férfiaknak nevezetes tselekedeti, valóban ditséretessek azon igyekezetek is, mellyek amazoknak hírét, s nevét a setétségbül napfényre hozni, és ditső emlékezeteket a következendő' időkre terjeszteni iparkodnak, kiváltképpen, midőn ezek édes Hazánk, édes Nemzetünk ditsó'itésével ösz.ve vágynak kaptsolva, kihez képest el légyen felőlem hitetve Tisztelendó'séged, hogy valamint a küldött ajándékot tulajdon maga érdeméért, úgy az ajándékozónak hasonló érdemű Személyéért, és erántom tekéltetes szívességéért is nagyra, és igazán nagyra bötsülöm. Bár tsak számosabban volnának, kik Nyelvünknek gyarapításában ilyetén szorgalmatossággal fáradoznának, bár tsak számosabban volnának, kik illy hasznos munkálkodást méltóképpen betsűlnék, és eló'segítenék. Én azonban állandó szívességgel vagyok Tisztelendó'ségednek Igaz szolgája Szily János m. p. Szombathelyen 16. Januarii 1790.17 1790. Szent Iván havának 22. napján Győrben kelt levelében Révai a Tudós Társaság megalapításáról értesíti Szily Jánost, kérve, hogy segítse elő a kezdeményezést, legyen pártfogójuk: „tudom és esmérem Magyar érzésű Nagyságos Szívét, hogy gyönyörködést hoz annak minden olly hír, mely valahogyan a’ Haza javáról sző//”18. Még 1784-ben Révai magának József császárnak nyújtott be egy Bessenyei György röpiratához hasonló tervet, de semmi választ nem kapott. Ebben az évben az országgyűlésnek adott be egy sürgető' iratot. A fiatal értelmiség felbuzdult, azonban a Tudós Társaság kérdése még néhány évtizedig háttérbe szorult. - Eddig tudjuk rekonstruálni Szily János püspök és korának nagy irodalomszervezője, Révai Miklós kapcsolatát. A kor másik híres szerzője, akinek Szily János nagy segítséget nyújtott műve megjelentetésében, a jezsuita Rájnis József, akinek anyanyelve német volt, és csak tizenéves korában tanult meg magyarul. Kőszegen született, „kőszegi poétának” nevezte magát. Megragadható életrajzi kapcsolatot találhatunk Faludi Ferenccel, ugyanis pozsonyi tanulmányai idején az idősebb mester volt az iskola igazgatója. Egy különösen érdekes történet bizonyítja, hogy nem csupán költészetére volt hatással, hanem igen tisztelte őt. 1766—67-ben jelent meg az első magyar nyelvű lexikonunk, amely komoly irodalomtörténeti jelentőséggel bír: Bőd Péter Magyar Athenasa.19 Az eldugott erdélyi falu, Magyarigen szellemiközponttá lett tevékenysége által. Óriási lendülettel kezdte el gyűjteni a könyveket. Páratlan kutatómunka testesült meg kiadványaiban, amelyben szűkszavú adatközlő szócikkek és személyes hangú arcképek váltakoznak. Rájnis élesen elítéli azért (Faludi Ferenchez c. művében), mert nem ismeri Faludit „Ama szapora-szavú, kevés-savú Péter”, aki azt hitte, hogy mestere neve álnév... Rájnis József készítette el az első' deákos verseskönyvet, a „Magyar Helikonra vezérlő kalauz-t”,20 de mivel Horatius tanácsát megfogadta, kilenc évet várt, így az övé jelent meg legkésőbb. (Eredeti kötet található az Egyházmegyei Könyvtárban.) Kiemelendő, hogy a deákos költészet kezdeményezői valamennyien katolikus szerzetes tanárok voltak, valamennyien a latin poétika előadói, akik a magyar nyelvű literatúra számára akarták biztosítani a latin irodalom értékeit. 103
