Szily János Szombathely első püspökének élete és működése (Szombathely, 1909)

19

ingenia conspirant« akkor meg fogjuk érteni, hogy hazánk akkori irodalmi vezérférfiaival is összeköttetésben állott s különösen a megyéjében tartózkodó Paludi P'erenccel, kinek kéziratait annak halála után magához vette, melyekből Révai Miklós a magyar nyelvtudomány úttörő munkása a »Téli éjszakák« c. munkát ki is nyomatta és Szilynek ajánlotta.

A te nagyságos neved alatt adom ki ezeket, ugyan neked mint egy visszaadva, akitől vettem ugyan ezeket is a többi maradvány Írásokkal együtt. Ha Faludinak e szép munkája a hazafiak kedvtelésére és hanyatlani kezdett édes nyelvünk méltóságának néminemű fentartására úgy fog szolgálni, mint a többi : élsz te méltóságos Püspök ezen szép cselekedetedért a háláló magyarok szivében még a késő időkre is, mint ki Faludinak holta után e ritka kincseket, melyeket különben a moly emésztett volna meg, gondviselésed alá vetted. (Téli éj szaki.’ .o Pozsonyban, 1787.)

Megbecsülte tehát ő azt a szerény költőt, kinek lantján 1777. aug. 26-án nem ok nélkül csendült meg dicsérete. Egy üdvözlő vers keretében dicsőítette Faludy költői lelke Szilyt, kinek nemesi címerében előforduló jelvényes alakokat : a két borostyánágat, az oroszlánt és medvét, mint Szily erényeinek jelképeit fejtegeti, rámutatva arra az erkölcsi fenségre, arra a rettenthetetlen oroszlánbátorságra, arra a lelki vezéri, főpásztori bölcsességre, melyek Szilynek legfőbb jellemvonásait képezték.

És hogy Faludinak költői intuitiója mennyire nem csalt, bizonyítja F'esslernek, a történetírónak már idézett jellemzésén kívül tett következő megjegyzése Szilyröl : A hajthatatlan szigorúság, a rettenthetetlen bátorság, melylyel ő a keresztény fegyelem, a közerkölcsiség és jó rend érdekében általában, de különösen az Isten házában síkra szállt, többször képezte panasz tárgyát a királynő Mária Terézia