Szily János Szombathely első püspökének élete és működése (Szombathely, 1909)
16 — gondoljuk, hogy a megyében még mennyi templom és egyéb épület neki köszöni vagy újjáépítését, vagy teljes létesítését; akkor igazán nem tudjuk, mit csodáljunk inkább, vájjon az ő nagymérvű áldozatkészségét-e, vagy szellemének hatalmas alkotó erejét? Valóban ő csodadolgokat cselekedett. Egyházkormányzata. Az egyházi közigazgatás terén nem kevésbbé tűnt ki erős egyénisége és alkotó ereje. Azok az irányelvek, melyek a papsághoz intézett utasitásaiban az úgynevezett Instruktioban lefektetvék, az apostoli főpásztor jellemét oly fényes világításba helyezik, hogy Szent Pállal elmondhatjuk, hogy ő igazán mindenkinek mindene lett; forma factus gregis ex animo, a reá bízott nyáj egész kialakulásának alapvető elve, akinek lelkét a szép eszméje annyira uralta, hogy a jó eszméjének teljes győzelemre juttatásának terén az erkölcsi fenség uralmát bizonyára biztosítani akarta. Szilynek egész erkölcsi felfogása élénken tükröződik vissza abban a képben, melyben az igazi lelkipásztor erényeit rajzolja az ő Instructiójában. És mivel bizonyos az, hogy »in vulgus manant exempla regentum« az uralkodók példája a nép körébe hat, e tapasztalati elv alapján arra törekedett, hogy a papság és a hivő nép benne a szerető főpásztort, a gondos atyát lássa. Nagy megyéjét két ízben részesítette kánoni látogatásban és ahol csak bérmált, ott az Isten igéjének hirdetéséből mindig kivette a maga részét. Tudományszeretete. Csak nagyon természetesnek fogjuk találni, hogy az főpap, akinek izzó és nagy eszmékkel telt lelke a szép iránt lángoló lelkesedéssel azokat a műremekeket, melyeket a székesegyházban, a püspöki palotában és a szeminárium-