Szily János Szombathely első püspökének élete és működése (Szombathely, 1909)

15 —

alatt akkor lábra kapott. Ez irány az egyház jogainak, az egyház alkotmányának, az egyház egységben rejlő erejének megingatását és megdöntését szolgálta.

Oly lelkületű püspöknek, mint aminő Szily volt, aggódó figyelmét nem kerülhette el ez irányzat végzetessé válhatott veszedelme. És ez volt egyik oka annak, hogy a szemináriumot mielőbb felépíteni óhajtotta. 1778-ban ezt be is fejezte.

Püspöki palota.

Ez után a püspöki palota felépítéséhez fogott. »Nem lévén neki - - mondja mezőszegedi Szegedy Pál, ki Szily János felett a gyászbeszédet tartotta — mint első püspökben a megyében tisztességes lakása, igen illendőnek találta mind a püspöki méltóságra, mind a religiónak becsületére, mind a városnak ékességére névé, hogy nem anynyira magának, mint a következendő püspököknek lakóhelyet építsen«.

Székesegyház.

Azonban legfényesebb alkotása, városunk büszkesége, a művészi kivitelben úgyszólván páratlan szép székesegyház, melyben valóban ott áll előttünk Szilynek egész nagy lelke, az ő hite, az ő tudománya, az ő müérzéke, az ő határtalan áldozatkészsége.

Ha a művészet a történelem fénye, akkor ez a templom Szily művészeikének teljes tükörképe. Ebbe a templomba nemcsak egész vagyonát, hanem még inkább egész lelkét belefektette.

Ha meggondoljuk, hogy Szily csak a templomra 161.217 koronaőö fillért fordított jövedelmeiből, ha meg