Szily János Szombathely első püspökének élete és működése (Szombathely, 1909)

rangfokozatán. Alig volt három éves pap, midőn püspöke őt szentszéki ülnökké kinevezte tekintettel azon kiváló tudományosságra, melyet a római egyetem doctori címmel tüntetett ki s tekintettel azon kitűnő papi jámborságra, mely egy egyházi férfiúnak legméltóbb dísze. 1764-ben tehát nem egészen 29 éves korában már győri kanonok lett s püspöke nem akarván őt nélkülözni oldalkanonokjává nevezte ki.

1770. évi jan. hó 7-én őrkanonokká lépett elő s mint ilyent már oly téren látjuk működni, melyen később, mint Szombathely első püspöke, oly nagy alkotásokat létesített. Ugyanis Hefele Menyhérttel a pozsonyi hírneves épitészszel a győri székesegyházat restauráltatta. Ugyanekkor érintkezésbe lépett több jeles művésszel, kiknek képességeit itt megismerve, szombathelyi püspök korában az ő közreműködésükre bizton támaszkodhatott nagy terveinek megvalósításában.

1775-ben tehát 40 éves korában, mint tinnini fölszentelt püspököt és egyúttal győri segédpüspököt találjuk őt. Nem az isteni gondviselés müve-e az, hogy mint fölszentelt püspök működését Szombathelyen kezdette meg, hol ugyan azon év Űrnapján maga vezette a körmenetet és bérmált? Bizonyára nem gondolta ő maga sem, hogy e városnak s az erről elnevezendő egyházmegyének első püspökéül őt választotta ki a gondviselés. Az isteni gondviselés elrejtett terveibe véges ész be nem hatolhat. De egy bizonyos, t. i. hogy azokat, kiket nagy dolgok véghezvitelére kijelöl, a lelki tulajdonságok adományozásával, céljainak megfelelő képességekkel úgy készíti elő, hogy az isteni gondolatok megvalósítására teljesen alkalmasokká váljanak.

Érdekes, amit Szilyről Feszler az ő kortársa Die Geschichte der Ungarn und ihrer Landsassen c. munkájában feljegyzett: »Alapos tudós, jámbor, méltósággal