Szily János Szombathely első püspökének élete és működése (Szombathely, 1909)

12

és kedvességgel teljes pap, komoly és szigorú férfiú. Alakja bizalmat, tiszteletet gerjesztő és szeretetet ébresztő. Ritkán mosolygott; talán soha sem nevetett. Ilyennek ismerte őt szerző Győrben. Emelkedett lelkülete, mely tekintetében, taglejtéseiben és egész magatartásában, mikor ünnepélyes isteni tiszteletet tartott, kifejezésre jutott, mindenkor rendkívül vonzó erőt gyakorolt szerzőre.«

Sziiy János szombathelyi püspöksége.

Nem csodálkozhatunk tehát azon, hogy midőn VI. Fiús pápa jóváhagyásával Mária Terézia királynő a szombathelyi egyházmegyét felállította és az uj egyházmegye számára püspököt akart kinevezni, tekintete a győri segédpüspökre irányul, kit, mint kinevező okiratában kiemeli, személyes tapasztalatból is ismert.

O szentsége a pápa pedig örömmel erősitette meg a jámbor királynő választását és Szilyt a tinnini egyház kötelékétől felmentvén, őt — tekintve kimagasló erényeit — a szombathelyi egyházhoz áthelyezte.

Szombathely polgárait ezen események : a szombathelyi egyházmegye megalakítása, Szombathelynek püspöki székhelylyé tétele, Sziiy János kinevezése nagyon megörvendeztették és mint Szombathely monographiájának nagynevű írója mondja, a város hatósága belátta azon eseménynek, hogy t. i. az újonnan felállított egyházmegye székhelyévé Szombathely tétetett, a város életére kiható nagy horderejét, 1777. augusztus 12-én tartott gyűlésében elhatározta, hogy Szombathely első püspökének Felsőszopori Sziiy Jánosnak aug. 20-ára tervezett bevonulását minden erejével lehetőleg fényessé tenni törekszik. (Dr. Kuncz Adolf: Szombathely monographiája.) A bevonulás a megállapított rendben s a beiktatás az akkori