Reginier, Adolph: Szent Márton élete (Szombathely, 1944)

Negyedik fejezet: A toursi püspök

mesen hozzásimult az isteni akarathoz, nem tagadta meg sem természetes adottságát, sem egyéni hajlamát, hanem a lelkek javára csodálatosan egybehangolta őket.

Szent Hilarius utódjául Justus nevű1 tanítványát választották meg. Idős ember volt már, egyébként szentéletű és szerény pap, aki mesterének temetésére jött Poitiersbe és a nép kikiáltotta püspöknek. A váratlan kitüntetéstől, amely egyben nagy terhet is jelentett, megijedt. Azt találta, nagy súly ez az ő öreg vállainak, azért elmenekült és elrejtőzött. Keresték, de eredménytelenül s végre is kénytelenek voltak új püspököt választani.

A lígugéi szerzetes ezalatt csendesen meghúzódott kolostori magányában, s így a papság és a nép Pascentíust1 2 választotta meg püspöknek, akinek életét azonban nem ismerjük. Az ő püspöksége idején járt Márton Poitouban.3

Három évvel Szent Hilarius halála után, 371- ben meghalt Szent Lidorius és megüresedett a

1 Az a vélemény, hogy Szent Hilariusszal megosztotta a számkivetést és vele volt a perigueuxi úton, melyet sok csoda tett emlékezetessé. A limogesi kerületben Saint-Just vára az ő nevét viseli és állítólag ez a születéshelye. Ereklyéit is itt őrzik. V. ö. Chamard i. m. 404. sk.

2 Ügy látszik, több templom tőle kapta nevét: Saint- Paixent.

3 *Poitou az a tartomány, melynek Poitiers a fővárosa.

89