Reginier, Adolph: Szent Márton élete (Szombathely, 1944)

Második fejezet: Szent Márton ifjúkora

Lecoy de la Marche magyarázatát,1 csak bizonyos idő múlva kezdte meg. Lecoy ennek a feltevésnek valószínűsítéséül Sulpicius Severus szövegére hivatkozik, aki elbeszélése során a katonai esküt többesszámban említi: sacramentis militaribus implicatus. Mint ismeretes, többrendbeli katonai eskü volt. Az elsőt a jelentkezéskor kellett tenni, mielőtt a sorozást megejtették, mert ez a két tény nem esett egybe. Mikor valakit besoroztak, azaz valamelyik csapattestbe beosztottak, akkor az illető megint esküt tett, mert csak akkor lett tényleges katona (miles). Ha aztán harctérre került, akkor harmadszor is föleskették.

Az újoncok nem voltak tényleges katonák, jóllehet őket is katonáknak nevezték. Mivel hadviselésre nem voltak még alkalmasak, azért vagy udvari szolgálatot teljesítettek, vagy mint gyakorlók (scholares) a hadsereget kísérték.1 2 Márton is a gyakorló lovascsapatba (scholaris ala) került.

Ezek előrebocsátásával elemezzük Sulpicius Severus szövegét: Ipse armatam militiam in adolescentia secutus inter scholares alas sub rege Constantio (al. Constantino), deinde sub Juliano Caesare militavit.3 Az első részt azt mondja, hogy Márton, tekintettel fiatal korára, a gyakorló lovascsapat

1 Lecoy i. m. 89.

2 Agathias: Hist. V. 16.

3 Vita 2.

53