Reginier, Adolph: Szent Márton élete (Szombathely, 1944)

Második fejezet: Szent Márton ifjúkora

amennyiben Pannóniában a római hódítást megelőző korban sűrűn voltak kelta telepek.1 Bizonyí-' tékok híján tehát kedves szentünk eredete is nyitott kérdés marad.

A történet aztán nem is tud egyebet a származásáról. Mondom, a történet, mert viszont a legendák annál inkább rávetik magukat a szentnek családjára és vetélkednek, melyikük tudja előkelőbb származással, vagy fényesebb összeköttetésekkel felruházni. Megtették Szent Patrícius és Szent

bizonyságai, kezdve a herefordi térképtől, mely Anglia köztudatát tükrözi. így tudták ezt Rómában is a 18. század végéig. A hazai irodalom tanúságai közt van olyan is, amelyik Pannonhalma közelében, sőt annak érdekkörében jutott kifejezésre, ennélfogva a pannonhalmi hagyományról tudomással kellett bírnia és szombathelyi utalása mégis elhangzott, Pannonhalma ellenvetése nélkül.

A középkori szombathelyi hagyományt akkori temploma képviseli. A jelenlegi Szent Márton-templom a középkori Szent Márton plébániatemplom romjain áll és szentélye annak maradványa. Ez a szentély viszont római falakon nyugszik, ami annak bizonyítéka, hogy a római falak ősi keresztény templom maradványai azon a helyen, amelyet a hagyomány, ha nem is topográfiái, de bizonyára földrajzi értelemben, így jelölt meg: Hic natus est S. Martinus.

A részleteket illetően utalunk a könyvünk elején közölt irodalomra.

1 ''Szerzőnk következtetése a szláv eredetre vonatkozólag nyilván téves, mert a szlávok csak a VI. sz.-ban jöttek Pannóniába

47