Reginier, Adolph: Szent Márton élete (Szombathely, 1944)

Első fejezet: Szent Márton évszázada

kormányzatát, Marsnak a háborút.1 Csakhogy Mercuriust őt Teutatesnek, Apollót Belennek, Jupitert Hesusnak, Marst Carnulnak nevezték és így tovább. Pedig a gall istenségeknek eleinte semmi közük sem volt a római istenekhez, azért a két vallási rendszer kapcsolata mesterkélt, későbbi eredetű és a gallokra valószínűleg csak úgy erőszakolták rá a győzők, akik könnyebbnek találták egy meglévő vallás beolvasztását, mint kiirtását.

A szerzők meglehetősen azonos leírást adnak a gallok szokásairól. A nép három osztályra különült: az első volt a papok osztálya; a második a lovagok osztálya, amely a polgári és katonai arisztokráciát képviselte; végül a harmadik osztályt a köznép alkotta, amely a közügyekből és kiváltságokból ki volt Zárva.1 2

A papi osztály ismét három csoportba különült.3 Az első csoportot alkották a tulaj donképeni druidák, ők mutatták be az áldozatokat, ők végezték a szertartásokat, ők szedték a szent növényeket, a fagyöngyöt, a kunkort és a galambócot. A szertartásokat nem a templomokban, hanem évszázados erdők rengetegében végezték, és nem bálványszobrot, hanem óriási fát tiszteltek, melyben a legfőbb istenség megjelenítését vagy

1 Caesar: De bello Gallico, VI. 17.

2 U. o. VI. 13.

5 Strabo: Geographia IV. 4. — Diodorus Siculus: Historia universalis V. 31. — Ammian. Marcell. XV. 9.

32