Reginier, Adolph: Szent Márton élete (Szombathely, 1944)

Kilencedik fejezet: Pannonia sacra

vakkal idézi a szentnek emlékét, akit a barokkor katolikus magyarja a magáénak érez.

Szent Márton magyarok fénye,

Római szent hit edénye,

Ó Szent Márton!

Mennyországi parton Értünk légy.1

Felcsendül ajkán egy-egy naiv dal, mely még a hajdan búcsújárásain született meg:

Szent Márton születik Magyarországban, Szombathelyen pogányság vakságában .. ,1 2

A vallásos tiszteletből kiütközik a népi ünneplés egy-egy mozzanata, melyben Márton, akárcsak Miklós, a gyermekek szigorú, de jóságos szentje:

Gyermekek, ma vigagyatok.

Nagy eünnepet tartsatok;

Szent Mártonnak ünnep napja,

Ki Frantziának főpapja.3

Az országos kultuszt és a régi hagyományt két ősi szentély képviseli tudatosan: az egyik Pannonhalma, a másik Szombathely.

Pannonhalma ősi bazilikája a XVI. század óta is vonzza messze környék zarándokait,4 akik a

1 Szegedi: Cant. Cath. Cassoviae, 1674. p. 230.

2 Kajoni: Cant. Cath. p. 470.

3 Náray: Lyra coel. 123.

4 Erdélyi IV. 191.

245