A Szombathelyi Egyházmegye Hivatalos Közleményei 1973 (Szombathely, 1974)
3 gyenek a külső fórumon is tudottak és^ihogy ezekről mikén legyen értesítve a nem-katolikus fél, ugyancsak joga van megszabni, ha még valami mást is adott alkalommal meg kell követelni. 8. A vegyesházasságokat a kánoni forma szerint kell megkötni, és ez a forma a házasság érvényességéhez szükséges, de érvényben marad a Sacra Congregatio pro Ecclesiis Orientalibus által 1967. február 22-én kiadott „Crescens matrimoniorum” kezdetű Decretum előírása (9). 9. Ha súlyos nehézségbe ütköznék a házasság kánoni forma szerinti megkötése, akkor a helyi Ordinariusoknak joga van a vegyesházasságnál dispenzálni a kánoni forma alól. Az egyes Püspöki Konferenciák feladata, hogy megalkossák azokat a normákat, amelyekkel szabályozzák, hogy ezt a felmentést a saját országukban. vagy területükön miként adják meg egységes eljárással és megengedett módon. E házasságkötéseknek azonban természetesen valamilyen nyilvános forma szerint kell történniök. 10. Gondoskodni kell arról, hogy minden érvényesen megkötött házasságot a kánonjog által előírt házassági anyakönyvbe bevezessenek. A lelkipásztorok igyekezzenek elérni azt, hogy a nem-katolikus lelkészek is nyújtsanak arra lehetőséget, hogy egy katolikus féllel történt házasságkötést bejegyezhessenek a katolikus házassági anyakönyvbe. Az egyes Püspöki Konferenciák szabályozzák azt is, hogy országukban vagy területükön egységes eljárással miként jegyezzék be a kánoniog által előírt házassági anyakönyvbe azokat a házasságokat, amelyeket a kánoni forma alól kapott felmentéssel valamilyen nyilvános forma szerint kötöttek meg. 11. Ami pedig a vegyesházaságok megkötésének liturgikus szertartását illeti, ha azt az Általunk kiadott Rituale Romanum alapján végzik, akkor azt az Ordo celebrandi Matrimonium szertartása szerint kell végezni: akár egy katolikus fél és egy megkeresztelt nem-katolikus fél közti házasságról van szó (39—54 numerusok), akár pedig egy katolikus fél és egy megkereszteletlen fél közti házasságról van szó (55—66 numerusok). Van rá lehetőség, hogy a helyi Ordinarius engedélye alapján egy katolikus fél és egy megkeresztelt nem-katolikus fél közti házasságkötés nászmise keretében is történjék (19—38 numerusok), akkor azonban a szentáldozásra vonatkozó általános törvényes előírást meg kell tartani. 1. Decr de Oecum 3., Const dogm de Eccl 57 2. Decr de Oecum 13—18. 3. AAS 1966 pp 235—9 4. ibidem p 237 5. Argumenta de quibus... Typ P. Vat. 1967. p 27—37 6. Decr de Eccl Or Cath 18., Instr. AAS 1967. pp 165—6. 12. Az egyes Püspöki Konferenciák jelentsék az Apostoli Szentszéknél mindazt, amit a vegyesházasságokkal kapcsolatban saját joghatóságuk alapján szabályoztak. 13. Tilos a házasságkötést úgy végezni, hogy egy katolikus pap vagy diákonus és egy nem-katolikus lelkész egyszerre végezze a saját szertartását. Az sincs megengedve, hogy a katolikus módon történt házasságkötés előtt vagy után legyen még egy másik vallásos jellegű házasságkötés a házassági beleegyezés nyilvánítására vagy annak megújítására. 14. A helyi Ordinaniusoknak és plébánosoknak legyen gondjuk arra, hogy a katolikus fél számára és a vegyesházasságból született gyermekek számára soha ne hiányozzék a lelki segítség arra, hogy lelkiismeretbeli kötelességeiket teljesíteni tudják. Buzdítsák az ilyen katolikus házasfelet, hogy soha ne feledkezzék meg katolikus hitének isteni adományáról és „szerényen. tisztességtudóan és jó lelkiismerettel” (10) tegyen is mindig tanúságot hitéről. Segítsék ezeket a házasfeleket, hogy ápolják a házastársi és a családi élet egységét, aminek az alapja — ha mindketten keresztények — maga a keresztség szentsége. Ezért kívánatos, hogy a lelkipásztorok és más vallású közösségek lelkészeivel vegyenek fel kapcsolatot, amelyet őszinte becsületesség és bölcs bizalom hasson át. 15. Megszűnnek mindazok a büntetések, amiket a CIC 2319. canonja tartalmaz. Megszűnnek ezek a büntetések azokra nézve is, akik ezeket már magukra vonták. Természetesen továbbra is megmaradnak azok a kötelezettségek, amelyekről a fenti 4. pont szól. 16. A helyi Ordinariusok, ha teljesítve vannak ama feltételek, amelyekről a jelen 4. és 5. pontban van szó, orvosolhatják gyökeresen a vegyesházasságokat a többi jogi előírások megtartásával. 17. Abban az esetben, ha a jelen normák alkalmazásával kapcsolatban különleges nehézség vagy kétely merülne fel, a Szentszékhez kell fordulni. Meghagyjuk, hogy mindaz, amit ezen „motu proprio” Levelünkben elrendeltünk érvényes és törvényes legyen 1970. október 1. hatállyal. Bármi, ami ezzel ellentétes, hatályát veszti. Kelt Rómában, Szent Péternél 1970. évi március hó 31-én. pápaságunk hetedik évében. VI. PÁL PÁPA 7. AAS 1965. pp 90—112. 8. A AS 1966. pp 929—46 9. AAS 1967. p 166 10. Cír I. Petr 3.16. L’Osservatore Romano 1970. ápr. 30. „Matrimonia mixta.......”
