A Szombathelyi Egyházmegye Hivatalos Közleményei 1972 (Szombathely, 1973)

V A Szombathelyi Egyházmegye Hivatalos Közleményei 1972. I. 136 1972. szám Emlékezés 1971-re T. Testvérek! Az 1970. évi VI. sz. körlevelem évi beszámolóját e szavakkal fejeztem be: „A Te Deum ne legyen zárókő papi életünkben, hanem az 1971. hajnalán a hálaadó imádság torkolják bele egy szent kezdetbe, új lendületbe, egy Veni Sanote­­ba”. Most, mikor az 1971. év haladó estéjén élő hit­tel kértük: ,,Ö szép Jézusom, ez új esztendőben légy híveiddel”, és átléptük az 1972. év határát, emlékez­zünk, hogy az 1971. év mennyire volt szent kez­det, új lendület, mennyire használtuk fel a Szent­­iéljek indító, ;erősítő kegyelmét. A Szít. István királyunk születésének ezer éves évfordulója al­kalmából meghirdetett jubileumi szentév 1971 au­gusztus 20-ig folytatódott.. A nagyböjti triduumo­­kon külön szentbeszédben emlékeztünk meg a jubi­leumról. Szt. István alapítású helyeken, mint Pápóc és Vát továbbá a búcsújáró helyeinken a hívek nagy­számú jelenlétével ünnepeltük és Zalaegerszegen fejeztük be a jubileumot. Erre az évre esett Szt. Margit halálának hétszázéves évfordulója is, amely jól beleillett Szent István ezeréves jubileumának ünneplésébe. Hazájáért felajánlott ártatlan élete a mai kor (emberének is példaképül szolgál, hogy természetfeletti és természetes erényekkel szeres­sük' egyházunkat és hazánkat, szolgáljuk szeretett népünknek. Amikor a múltra emlékezünk, a jelemben ál­lunk és a jövőbe nézünk. A múltat ne felejtsük, hanem tanulságait szívleljük meg, indításait vegyük át és nem lankadó buzgósággal dolgozzunk Isten országának gondos építésén. A jubileumi év ünnepségei befejeződtek. De nem a lelki munka, amelynek kegyelmét a jubi­leumi év adta nekünk. Mint egy új egyházi ének mondja: „Űj ezerév hajnalán István király rá­mutat: Legyen bennünk összetartás, tetterő és ál­dozat.” Szent Pál apostol írja: ,.Benne (Krisztusban) la­kik testileg az Istenség egész teljessége, benne let­tetek ennek a teljességnek részesei (Kol. 2, 9—10.)” Ez a keresztény lét, élet. Ennek az isteni részese­désnek eszközei az emberek szentté tevése, „Krisz­tus testének felépítése és végül a jó Istennek járó tisztelet megadása céljából a szentségek. A másik rendeltetésük, hogy mint jelek a megértést és ta­nítást szolgálják. Nemcsak feltételezik a hitet, ha­nem azt szóval és anyagi elemekkel táplálják, erő­sítik és kifejezik: ezért nevezik a hit szentségei­nek. Megadják ugyan a kegyelmet, de az ünne­pélyes kiszolgáltatásuk a legjobb módon készíti elő a híveket, hogy ugyanazt a kegyelmet hatékonyab­ban kapják, Istenit megfelelő módon tiszteljék és a szeretetett gyakorolják.” (Lit. Konst. 59) Ennek a Liturgikus Konstituciónak szellemében és fényé­nél nézzünk vissza az elmúlt évre. és készüljünk fel a további buzgó munkára. Keresztség. A gyermekek megújított kereszte­lési szertartása már megjelent és a magyar fordítása kiadós alatt van. Nem részletes ismertetést kívá­nok adni, csak egyes momentumokra akarom fel­hívni a T. Testvérek figyelmét. „Per Baptismum enim Christo incorporati, constituuntur in popu­lum.” (Proem. Gen. 2.) „Ad veritatem autem sac­ramenti complendam, oportet ut parvuli postea in illa fide instituantur, in qua baptisati sunt” (Ordo B. Parv. 3). Ezért lelkipásztori szempontból életbevágóan fontos, hogy a lelkipásztor keresztelés előtt meg­beszélhesse a szülőkkel és keresztszülőkkel a ke­resztelés idejét, helyét és a katolikus hitben való nevelés kötelezettségét. Az új Ordo Baptismi Par ­vulorum rendelkezése és liturgiája azt kívánja, hogy a szülők vigyék a gyermeket keresztelni és mellettük a keresztszülők. Itt már kiemeli a litur­gia a szülők felelősségét a katolikus hitben való nevelésért. Sajnos erre még nagyon kevesen fi­gyeltek fel. Addig is, amíg az új keresztelési rend magyar nyelven megjelenik, már most igyekezzünk a ke­­resztelést a Coll. Rituum szerint is minél ünnepé­lyesebbé tenni. Amikor egy gyermek vagy felnőtt Krisztus titokzatos testének tagja lesz, illő és szük­séges, hogy az egyház tagjai tudatosan fogadják közösségükbe a keresztségben újjászületett új hí­vőt. Ezzel építjük fokozatosan Krisztus misztikus testét a Lumen Gentium egyházról szóló dogmati­kus Kcnstiitució tanítása értelmében. Ezzel kap­csolatban teremtsünk a templomban vagy a sek­restyében olyan miliőt, amely a résztvevő híveket segíti, hogy a kegyelmet hatékonyabban kapják. Télen gondoskodjunk fűtött sekrestyéről, vagy ahol ez megvalósítható, temperált templomról, amely szerény dísszel fogadja az első és legszüksé­gesebb szentség felvételére érkezőket. Bérmálás. A keresztény nagykorúvá válás szentsége. Ezért feltétlenül szükséges, hogy azt tu­datosan és áhítattal vegyék fel. Ezért szükséges, és ezt meg is kívánom, hogy aki a 'bérmálás szent­égét kéri, az előzőleg rendszeresen járjon iskola^ vagy templomi hitoktatásra, vasárnap szentmisé­­re, — járuljon a szentségekhez —, és járjon el pon­tosan a bérmálása oktatásra is. A bérmálás alsó Korhatára 10 év. A bérmálási ajándékozásban ne nenjenek túlzásba a bérmaszülők. Ez esetben ugyanis szinte feledésbe megy a szentségi kegye­­em és Krisztus követésének vállalása. Az új bér­­nálási rend szentmise közben kívánja a szentség kiszolgáltatását, hogy minél több kegyelemben ré­­zesüljenek a bérmálkozák. Ehhez megfelelő elő­

Next

/
Thumbnails
Contents