A Szombathelyi Egyházmegye Hivatalos Közleményei 1972 (Szombathely, 1973)

készület kell. Az új bérmálása rend magyar nyelvű fordítása munkában van. Eukarisztia. A magyar anyanyelvűnkön hangzó szentmisébe igyekezzünk híveinket bekapcsolni Nagyon szeretném, hogy a szentmise áldozat min­den plébánián jegy áldozati cselekménybe fogjii össze Isten népét. Külön és hangsúlyozottan ké­rem, hogy a négy eukarisztikus imádságot (kánont) teljes egészében hangosan végezzük. Ezalatt az or­gona és ének hallgasson. A szentmise áldozat tar­talmát, kegyelmeit a mennyei Atyának Krisztussal való együttimádását, dicsőítését, hálaadását, en­­g'esztelésót és kéréséit páratlanul szépen fejezik ki ezek az eukarisztikus imák (kánonok). Homiliáink­­ban is ismertethetjük sorozatosan az eukarisztikus imák (kánonok) tartalmát. Az Ige liturgiájával kapcsolatban megemlítem, hogy a Hozsanna imakönyvnek a liturgikus reform alapján átdolgozott és bővített kiadása megjelent. Ez tartalmazza az olvasmányközi énekeket, ame­lyeket az ott adott utasítások szerint az énekes misékben énekelhetünk. Ezeknek az olvasmányközi énekeknek célja, hogy az Isten népe válaszoljon a hozzánk szóló Istennek. Ezért arra kell töreked­nünk, hogy kántoraink a mi segítségünkkel hívein­ket fokozatosan vezessék és neveljék rá az olvas­mányközi énekek végzésére. Ehhez a mi segítsé­günk is kell. Elsősorban azáltal, hogy megmagya­rázzuk ezen olvasmányközi énekek célját, és él­ménnyé tesszük az Ige liturgiát. Az Ige liturgiának ez a része aktuálissá feszi a kantorok továbbkép­zését. Szeretném, ha bevezethetnénk a kántornapo­kat, amelyeken a résztvevők szakszerű továbbkép­zésit kapnának. De szükséges az is, hogy akár a budapesti, akár más püspöki székhelyeken rende­zendő kántor továbbképző tanfolyamokon minél nagyobb számban vegyiének részt a megfelelő elő­képzettségű kántoraink. Lelkipásztori kötelességeink közé tartozik, hogy alkalomadtán ismertessük híveinkkel a gyakori és mindennapi szentáldozás feltételeit: a szándékos, halálos bűntől való mentességet és a tiszta szán­dékot. A Liturgikus Konstitueió egész természetes­nek tekinti, hogy a hívők ,,a pap áldozása után ugyanabban a szentmisében az Űr testévé átvál­toztatott ostyát kapják” (v. ö. 55. p.). Hiveink egy karácsonyi vagy húsvéti gyónás után alig mernek egyszer-kétszer áldozni. — Hacsak bocsánatos bű­nük van, elég, ha 3—4 hetenként gyónnak és akár minden nap mehetnek áldozni. — Mennyire tu­datosabb, áhitatosabb és tevékenyebb lenne a szentmiséiben való részvételünk. Bűűnbánat szentsége. Örömmel hallom, hogy ka­rácsony és húsvét táján miilyen szép számmal já­rultak a hivek a szentségekhez. De ebbe az örömben aggódás is vegyül. Sokszor kérdezem magamtól, hogy lehet-e ilyen tömeges gyóntatásnál a hívek­ben olyan lelket alakító bűnbánat, amelyet a gyón­tató alkalmassá formál, hogy a szentségi kegyelem befogadásával jobbá, igazabbá és előrehal ad óvá tegye a bűnbánót. Az eddigi szép, szokásos gyakor­latot kell jobb előkészülettel életformálóbbá tenni. Legelőször az szükséges, hogy ezekhez a gyónta­tásokhoz segítsenek össze a paptestvérek akár kerületek, akár tájegységek szerint. Ezzel el­érjük azt, hogy a gyóntató tudjon egy ke­veset foglalkozni a gyónóval és tényleges jóakaratot ébresszen vagy már erősítsen ben­ne, hogy a szentségi kegyelem előbbre segítse Jézussal egyesült életre, és ne néhány nap múlva a régi kerékvágásba. Szentkenet szentsége. A szilveszter esti statisz­tikák szomorú részlete: a környezet gondatlansága miatt szentségek nélkül elhúnytak nagy száma. En­nek a fájdalmas jelenségnek gyökerei mélyen visz­­szanyúlnak az öregek lelki gondozásának hiányára. Lelkipásztori munkánk külön feladata legyen, hogy öreg híveinket látogassuk meg. Beszélgessünk ve­lük az öregség keresztény értelméről, amelyben a jó Isten adománya lesz az öregek élefbölcsessége, a híd verés készsége a múlt és jeleni között, életé­nek megvizsgálása és készület a jó Istennel való ta­lálkozásra, ima és áldozat. Ezen felül ne feledkez­zék meg a lelkipásztor híveit is felhívni arra, hogy teljes magányban ne hagyják az öregeket, mert könnyen_fe]ieslegesnek érzik magukat és búskomor­ságba eshetnek. Ez egy komoly lelkipásztori feladat. Egyházirend szentsége. A múlt éviben 10 pap­testvérünk húnyt el, közülük 3 aktív szolgálatot teljesített. Továbbá 2 paptestvér hagyta el papi hivatását. Hosszabb ideje betegeskedő papjaim szá­ma: 8. Jelenleg összesen 21 papnövendékünk, van. Ezek közül 6 telj es üt katonai szolgálatot. A lelki­­pásztori munkába 1972-bien 4, 1973-ban pedig 1 kerül. Mindezekből láthatják a T. Testvérek, hogy milyen nehéz körülmények között vagyunk a. papi utánpótlás tekintetében. A karácsonyi ünnepekre alig tudtunk kisegítőket küldeni, pedig ezekre az elmúlt járványos betegség miatt oly nagy szükség volt. Ezúton hálásan köszönöm a kisegítők áldo­zatait. Nagyon szükséges, hogy az esperesi kerü­letek lehetőleg saját körükben igyekezzenek meg­oldani a kisegítést. Különösen azoktól kérem ezt, akik autókkal rendelkeznek. A paphiámy miatt újra kérem a T. Testvéreiket, hogy* a papi hivatások éb­resztése, felkutatása tekintetében, amit annyiszor kértem, szíveskedjenek mindent megtenni. A va­sárnapi egyetemes könyörgésekbe gyakran foglal­ják bele a papi hivatás kérdését. Augusztus hónapban megrendeztük Szombat­helyen a 3 napos papi továbbképző tanfolyamot, amelyen 100 paptestvér vett részt. Az ereményt a kiváló előadóik igen jónak minősítették. Szeretnénk ezt az egyházmegye déli részén is megrendezni. Re­mélem, hogy erre is lesz alkalom. A szombathelyi továbbképzést ez évben folytatni óhajtjuk. Házasság szentsége. Megjelent a Házasságkötés Szertartása magyar nyelven. A Magyar Katolikus Püspöki Kar ezen megújított szertartás használatát a kézhezvétel napjától kezdve kötelezően elren­delte. Kérem ezért a T. Testvéreket, hogy ezen rendelkezés alapján a megújított szertartás sze­rint végezzék a házassákötéseket. Tanulmányoz­zák azt át, és látni fogják, hogy milyen gazdag, változatos anyagot kapnak benne imádság, ének és szentírés tekintetéiben. Egy-egy házasságkötésnél alkalom nyílik arra, hogy az igehirdető — ha rö­viden is -— a szentírási szöveg alapján rámutasson a keresztény élet kötelességeire és azokra a kegyel­mekre, amelylek ezeknek a megvalósításához segí­tenek. De itt kell külön hangsúllyal megemlékezni a jegyesoktatásról is. A múlt évi őszi koronagyű­lések egyik tétele volt ez. Igen komoly értekezések hangzottak el. Egyik-másik példaszerű, gyakorlati jegyesökfatást mutatott be, valóságos jegyesokta­o

Next

/
Thumbnails
Contents