A Szombathelyi Egyházmegye Hivatalos Közleményei 1971 (Szombathely, 1972)
A MAGYAR PÜSPÖKI KAR KÖRLEVELE SZENT MARGIT HALÁLÁNAK 700. EMLÉKÉVÉBEN Krisztusban szeretett Isten népe! Kedves Híveink! Tartsatok bűnbánatot ée higgyetek az evangéliumban“ (Mk ], 15.) — Ezzel az evangéliumi felhívással kezdte meg az (Jr Jézus nyilvános működését. Ezt az igét mondja az Egyház megújított liturgiája szerint ma is, amikor a nagyböjti szentidő kezdetén hamut hint hívei fejére. A hamvazásnak hagyományos formája : „Emlékezzél ember, hogy por vagy és porrá leszel!“ — a földi élet múlandóságára hívta fel az ember figyelmét. A megújult liturgiában az Egyház ennél többre buzdítja híveit: alakítsák ki lelkűkben a bűnbanat fegyelmének szelb-mét, hogy ez indítsa őket komoly lélek-tisztulásra, amit főleg a husvét előtti szent negyvennap idején sürget az Egyház. Azelőtt közismerien „nagyböjt“ volt a neve ennek az időnek; ma inkább „bűnbánati időszaknak“ mondjuk; ahogy a régi pénteki „böjt“ helyébe is a pénteki „bűnbánati nap“ lépett. Bár az új bűnbánati szabályok szerint bűnbánati kötelességének bárki a jövőben is egyszerűen a régi böjti fegyelem betartásával is eleget tehet, az Egyház a Szentírás és az őskeresztény példán indulva mégis úgy ítéli, hogy a bűnbánat külső cselekményeit ne korlátozzuk csupán böjtölésre, hanem bővítsük ki a több és buzgóbb imádság, valamint a tevékeny szeretet odaadóbb gyakorlásával. Emberi dolog, hogy az ilyen megemelt lelkiségre térés nehezen indul. A Gondviselés nekünk most nagyon értékes segítséget nyújt ahhoz, hogy az igazi bűnbánatos szellemet egy magyar Szent életében megvalósítva szemlélhessük és példáján követésre buzduljunk. Árpádházi Szent Margit ez a szent, akinek életszentsége 700 éves távlatból ragyog fel újból ebben a jubileumi esztendőben. Szent István ezeréves jubileumának ünneplésébe jól beleillik Szent Margit hét évszázados jubileuma. Ő Szent István családjának ugyancsak szent sarja, a királyi törzsnek legszebb hajtása. О Európa nagy női szentjei között foglal helvet, amint Szent István a férfi szentek között. Életszentségének nagysága a középkori magyar aszkézis legtökéletesebb kiteljesedése. Benne szemléltetve látjuk a bűnbánatos szellem megvalósítását : az imádságos életben, a magasabb célért vállalt önfeláldozásban és az irgalmas szeretet jócselekedeteiben. Szent Margit imádkozó, önfeláldozó és tettekben megvalósuló jósága nemcsak őneki magának szerezte meg a szentek égi koronáját, hanem nemzetének, családjának, a hazának is többet használt, többet eredményezett, mint királyi atyja ügyeskedései, amelyekkel külföldi szövetségeseket igyekezett szerezni országának. I. Margit imádságos élete. Az imádság szelleme együtt ébredt értelme nyiladozásával. Zsenge korától arra nevelték királyi szülői, hogy megtudja: milyen istenszolgálatra van hivatva élete. Az 1241. évben elszenvedett tatárdúiás pusztulást jelentett a magyarságnak. IV. Béla király elmenekült ugyan a pusztító ellenség elől, de lélekben össze nem tört. Istenbe vetett hittel ajánlotta országa sorsát gondviselő irgalmába. De tudta, hogy Istennek áldozattal kell hódolni. Az ország újjáépítéséhez népétől is áldozatot kért. Ugyanekkor legértékesebb áldozatként felajánlotta Istennek 1242— 43 esztendő fordulóján a menekülésben külföldön született gyermekét. Az újszülött Margit lett a szűztiszta áldozat. Amint nyiladozott értelme, beleélte magát az áldozat hivatásába. Istenhez való ragaszkodásának megnyilatkozásai voltak gyermekkori imái a családban, majd 4 éves korától kezdve
