A Szombathelyi Egyházmegye Hivatalos Közleményei 1970 (Szombathely, 1971)

inkább teret kell hódítania a felismerésnek: az Evangéliumból fakadó keresztény kötelességünk az is, hogy a tehetősebbek jó szívvel segítsék a szegényebbeket és a rászorulókat.

Most, Szent István jubileumi évében erre int minket nagy királyunk példája is; az ő másokért élő és dolgozó keresztény szeretete és a magyar népnek általa megvalósított összetartozása és egysége.

De erre indít minket hazánk 25 éves jubileuma is, amelyen megemlékezünk a családok, a betegek és öregek, a segítségre szoruló embertársaink érdekében hozott szociális intézkedésekről.

S még valamit ne felejtsük el: a jó példaadás fontosságát. Mi papok csak akkor várhatjuk híveinktől az áldozatos támogatást, ha a szolgáló szeretet szellemében mi is mindig és mindenben híveink rendelkezésére állunk.

II. A PAPSÁG ILLETMÉNYÉNEK RENDEZÉSE.

1. A szolgálati éveknek megfelelő alapfizetés.

Szolgálati éveiknek megfelelően a papokat 5 korosztályba soroljuk. Az egyes korosztályhoz tartozók az alábbi alapfizetéseket kapják:

1— 5 év 6—<15 év 16—25 év 26—35 év 36. évtől

Az első szolgálati évet nuár 1-től kell számítani.

1300,— Ft 1400,— Ft 1500,— Ft 1600,— Ft 1700,— Ft.

a szentelést- követő ja-2. A plébámosi (lelkészi) illetmény.

A plébánosi (lelkészi) illetmény azokat illeti meg, akik saját hívekkel és területtel rendelkező lelkipásztorok és synodalis vizsgát tettek. Ennek összege egységesen havi 400,— Ft. Akiknek synodalis vizsgájuk nincs, a fenti összeg felét (200,— Ft-ot) kapják, amíg plébánosi képesítésüket meg nem szerzik. (Indokolt esetben az utóbbiak is kérhetik a 400,— Ft-os plébánosi (lelkészi) illetményt.)

3. A papság illetményébe beleszámít:

a) a kongrua;

b) a bármilyen címen élvezett helyi jövedelem (lásd a f. évi VII. körirat 2. o.);

c) a Caritas segély;

d) az Egyházmegyei Fizetőskiegészítési Alaptól kapott összeg.

4. A papság illetményébe nem számít bele:

a) a stipendium;

b) a fuvardíj a f illáktól.

5. A káplánok fizetése.

A káplánok szolgálati éveik szerint megjáró teljes fizetésüket (tehát a fizetésnek az egyházközségtől járó részét is) maguk veszik fel. Fizetésükből a teljes ellátás fejében 800 Ft-ot kötelesek befizetni plébánosuknak.

A jelen rendelkezés a papság fizetésének minimális mérvét állapítja meg. így természetes, hogy az egyes egyházközségek a helyi körülményektől és teherbíró képességtől függően magasabb illetményt is biztosíthatnak lelkipásztoraik számára.

A fizetésrendezéssel kapcsolatban felhívom a T. Testvérek figyelmét az 1 százalékos kereseti adó pontos és időbear történő megfizetésére.

III. A KÖZPONTBA KÜLDENDŐ HOZZÁJÁRULÁSOK ÖSSZEGE.

1971. január 1-től kezdődően a központi (egyházmegyei és országos célokra történő) hozzájárulásokat az alábbiak szerint küldjék be a T. Testvérek:

1. Az eddig Cath.-Sem. és Kultúradó címén beküldött hívenként 2 Ft-os (1,50 + 0,50) hozzájárulás továbbra is változatlan marad.

2. A perselyek beküldésének eddigi gyakorlata megváltozik. A lelkipásztorkodó papság szinte egyöntetű kívánsága szerint a havonta esedékes un. ' kötelező perselyek beküldése megszűnik. Helyette ezentúl központi persely-hozzájárulás címén hívenként évi 2 Ft küldendő be. Kivételt képez a novemberben esedékes szerzetes persely, melyet ezentúl is külön kezelünk és küldünk be.

3. Új központi hozzájárulási tétel; az Egyházmegyéi Fizetéskiegészítési Alapra, illetve a Templomok és Plébánialakok Restaurálási Alapjára beküldendő összeg. Ezt az összeget a lelkipásztor a következőképpen biztosítja: az évi rendes költségvetésben eme a célra beállítja a költségvetési öszszeg 10 %-át és ebből egyelőre' beküld a központba hívenként 2 Ft-ot.

A fentiek szerint tehát mindenegyes egyházközségi, illetve templompénztár hívenkint összesen évi 6 Ft-ot köteles beküldeni központi (egyházmegyei és országos célo'kra történő) hozzájárulásként.

A 3, különböző címen beküldendő összeg mindegyikét negyedévenként egyenlő részletekben fizessék be a T. Testvériek!

A központi hozzájárulások befizetésének megkönnyítésére ezennel felhatalmazást adok arra, hogy az egyházközségi, illetve templompénztárak egymást kölcsönösen kisegíthessék.

A templompénztárak évenkénti átvizsgálásakor szerzett tapasztalat szerint sok helyen rendkívül alacsony a perselybevétel. A hívekhez intézett szózatomban ezért is tértem ki erre a kérdésre. T. Papjaim — ahol ez hasznosnak és szükségesnek látszik —, szavaimat kiegészíthetik azzal, hogy a 10, 20 filléres adományok ma már nem nevezhetők áldozatnak, és bizony aligha segíthetnek bennünket anyagi gondjaink megoldásában. Ha valaki áldozatot akar hozni és komolyan segíteni -akar, legalább 1—2 Ft-ot tegyien a perselybe.

A központi járulékok befizetésénél nagyon fontos a hívek ' lélekszámának hozzávetőlegesen pontos megállapítása. Az Egyházmegyei Központ a lelkipásztorok által legutóbb jelentett létszámot tekinti irányadónak. Félreértések elkerülése végett mindenegyes plébániával külön közölni fogjuk híveknek „hivatalos” létszámát és a létszámnak, megfelelő központi hozzájárulások összegét is.

Ahol a hívek létszámában az év folyamán jelentős változás következik be, ott a kérdéses év december 15-ig tegyenek erről jelentést.

A központi hozzájárulások kérdéséhez kapcsolódik az Egyházmegyei központ évi rendes költségvetésének az ügye. A költségvetés most készül. Elkészülése után módot kívánok nyújtani arra, hogy a T. Testvérek a költségvetésbe betekintést nyerhessenek.

16