A Szombathelyi Egyházmegye Hivatalos Közleményei 1970 (Szombathely, 1971)

IV. AZ EGYHÁZKÖZSÉGI KÖLTSÉGVETÉSEK ELKÉSZÍTÉSE.

Jelen köriratom kézhezvétele és a hívekhez szóló főpásztori szózatom felolvasása után tartsuk meg az egyházközségi képviselőtestülettel a jövő évi költségvetési gyűlést.

A költségvetéseket az egész egyházmegyében egységesen az alábbi szempontok szem előtt tartásával állítsuk össze:

1. .A költségvetés végösszegét gyakorlatilag a legegyszerűbben úgy tudjuk meghatározni, hogy a hívek lélekszámút megszorozzuk 30-al. Pl. 1200 hívő esetén az egyházközség évi költségvetésének végösszege 1200X30=36 000. Ez az összeg úgy is kiszámítható, ha minden 4. hívőt tekintjük adóalanynak és az adóalanyok számát megszorozzuk 120-szal, vagyis az évi egyházközségi hozzájárulás átlagösszegével. (Pl. 1200:4=300; 300X120=36 000).

Ezt a minimális költségvetési keretet mindenütt biztosítani kell.

2. A költségvetés kiadási tételeinek összeállításánál ügyeljünk arra:

a) rA helyi lelkipásztorok javadalmazásához minden egyházközség legalább az alábbi kulcs szerinti összeggel járuljon hozzá:

400 hívőig: hívenként havi 1,50 Ft,

(Pl. 380 hívő esetén 380X1,50 = 570 Ft)

400—500 hívőig: hívenként havi 1,40 Ft,

500—600 „ „ „ 1,30 Ft

600—800 „ „ „ 1,20 Ft,

800—1000 „ „ „ 1,10 Ft.

1000 hívőn felül hívenként havi 1,— Ft.

Az igazságosság azt kívánja, hogy a kisebb létszámú egyháziközségek nagyobb összeggel járuljanak hozzá lelkipásztoruk ellátásához. (Lásd a hívekhez szóló köriratot!)

A Gazdasági Bizottság általában — néhány esetíől eltekintve —, a fenti kulcsot vette alapul, amikor a segítségre szoruló lelkipásztorok számára a központi fizetéskiegétszítés összegét megállapította.

(Eszerint egyelőre 62 lelkipásztor kap központi fizetéskiegészítést évi kb. 300 000 Ft összegben.)

b) A Caht.-Sem. és Kultúradó eddigi hívenként 2 Ft-os összege továbbra is változatlan marad.

c) Ezentúl új kiadási tételként szerepel a költségvetésekben az Egyházmegyei Fizetéskiegészítési A Alapra, valamint a Templomok és Plébánialakások Renoválására előirányzott összeg. Erre a célra

a rendes évi egyházközségi költségvetés 10 százalékát állítsuk be kiadási tételeink közé. Ennek a 10 százaléknak a terhére egyelőre hívenként évi 2 Ft-ot kell beküldeni az egyházimegyei központba.

d) A lelkipásztor — amennyiben az egyházközség anyagi ereje ezt helyileg lehetővé teszi — legfeljebb havi 300 Ft-ot beállíthat az évi költségvetésibe irodafűtés és világítás címén is. Káplán után további havi 100 Ft vehető fel fűtésre.

e) A tényleges fuvarköltségek az eddigi gyakorlatnak megfelelően a jövőben is felvehetők. (A fuvardíj az alapfizetésbe nem számít bele.)

3. Az egyháziközség évi rendes költségvetésének fedezetét a hívek által fizetendő egyházközségi hozzájárulásból (egyházi adóból) kell biztosítani. Az ' egyházközségi hozzájárulást ezentúl az egész egyházmegyében egységes elvek szerint kell a hívektől kérni és összegyűjteni.

Amint a hívekhez intézett szózatomban jeleztem, a hívek két féle módon fizethetik hozzájárulásukat:

a) A készpénzfizetéses keresőktől fizetésük legalább У2 százalékát kérjük egyházközségi hozzájárulásként.

b) A nem készpénzfizetéses hívektől pedig családonként (férjtől és feleségtől közösen) átlagosan havi 10 Ft-ot, a felnőtt kereső családtagoktól pedig havi 5 Ft-ot kérünk.

Természetes azonban, hogy az egyedül élő öregek, öreg nyugdíjas házaspárok, vegyes vallású házastársak, több kiskorú gyermekkel bíró családok, állandó betegek kisebb összeget fizetnek.

V. TEMPLOMPÉNZTÁRBÓL KIFIZETÉS.

A templomipénztárakból rendkívüli beszerzésekre ezentúl a lelkipásztor 1000 Ft-ig terjedő öszszeget fizethet ki külön engedély nélkül. A rendes kiadátsokra: gyertya, misebor stb. természetesen az eddigi gyakorlatnak megfelelően a szükségletek szerinti összegek fizethetők ki.

VI. CARITAS ÉS EGYÉB KÉRELMEK.

A jövőben a T. Testvének a következő költségvetési évre vonatkozó Caritas, éipítési segély, kölcsön stb. kérelmeiket az előírt mellékletekkel együtt december 15-ig terjesszék fel az Egyházmegyéi Hatósághoz. A kérelmeket az adott lehetőségek keretén belül a Gazdasági Bizottság javaslato alapján fogom elbírálni és teljesítem.

Az 1971-re vonatkozó renoválási segélykérelmeket előreláthatólag csak — a várható nagyobb összegű központi hozzájárulások egy részének befizetése utián — 1971. július 1-től tudjuk teljesíteni. A halaszthatatlan renoválásokhoz azonban a caritas segély keretein bélül előbb is segítséget kívánok nyújtani.

Az egyházmegyei központ ugyanis eddigi pénztartalékának egy részét kifizette a már 1970. július 1-től megállapított ideiglenes fizetéskiegészítésekre. S ugyancsak ebből előlegezi az 1971. január 1-től folyósítandó rendszeres havi fizietéskiegészátések fedezetét.

VII. NYUGDÍJ, BETEGSEGÉLY ÉS HELYETTESÍTÉSI ÜGYEK.

Az Egyházmegyei Gazdasági Bizottság még a folyó évben foglalkozni kíván a nyugdíjasok helyzetével és a nyugdíj járulékok rendezésével. Az 1971-es költségvetésekbe az egyházközségek egyelőre még az eddigi nyugdíjjárulék-összegeket vegyék fel. Ugyancsak az eddigi gyakorlat szerint fizessék a T. Testvérek személyi nyugdíj járulékukat is.

A jövőben az egyházmegye költségvetésének keretében szeretnék gondoskodni beteg papjaim segélyezéséről is. Addig is azonban, amíg ez a kérdés megoldódik, indokolt esetekben a lehetőségek szerint készséggel teljesítem az ilyen irányú kéréseket.

Ugyancsak központilag szeretném rendezni a lelkipásztori helyettesítések kérdését is.

A fenti kérdésekre vonatkozó intézkedéseimet külön fogom a T. Testvérekkel közölni.

— 17 —