A Szombathelyi Egyházmegye Hivatalos Közleményei 1966 (Szombathely, 1967)
perselyek képeznek, ahol ez az összeg nem éri el a hívenként számított ct filléres szorzatot. (L. 1960/1954. sz. és az 1213/1980. sz. körrendeletét.) Ez esetben a gyűjtés tényleges összegét a tamplompénztár egyéb jövedelmei terhére a hívek számának ötszörös szorzatára kell kiegészíteni. Az összes központi hozzájárulások a Szombathelyi Egyházmegyei Hatóság 289 412. sz. csekkszámlájára fizetendők, kivételt csupán a nyugdíj járulékok képeznek, amelyeket a Szombathelyi Egyházmegye Papjainak nyugdíj számlája 103 715. sz. csekkszámlájára kell átutalni. Felkérem T. Papjaimat, hogy az egyházközségi és templomszámadásokat az S. D. előírásainak megfelelően elkészíteni és felterjeszteni szíveskedjenek. Ez alkalommal vizsgálják felül, hogy a központi járulekok átutalása megtörtént-e, és és gondoskodjanak az esetleges hiányok és elmaradások pótlásáról is akképpen, hogy az előírt csekszámlákra még ebben az évben, befolyjanak. 1906/1963. se. „Hitíani rendelkezés az egyházról” és Direktóriumok szétküldése. A „Hittani rendelkezés az Egyházról” c. zsinati Constitutiót és az 1967. évi Direktóriumokat kiküldöttem. Az előbbiért példányszámonként 9 Ft-ot, az utóbbiért 20,— Ft-ot az egyházmegye csekkszámlájára mielőbb fizessenek be T. Papjaim. 1909/1966. sz. Személyi változások. F. évi december 1-ével Gőcze Istvánt Zalalövőről Körmendre adminisztrátornak, dr. Kovács Lajos zalalövői káplánt Zalalövőre adminisztrátornak, Kopácsi Jánost — saját kérelmére — Hegyfaluról Zalaegerszeg I-re káplánnak, Fodor Antalt Kemeneshőgyészről Hegyfaluba adminisztrátornak, Schneller Jánost Nyőgérből Kemenesmihályfára adminisztrátornak, Stojalowski Sándort Kemenesmihályfáról Nyőgérbe plébánosnak, Csertő Antalt szabadságról Kemeneshőgyészre adminisztrátornak kineveztem, illetve áthelyeztem. F. évi december 6-ával Szakács István pecöli káplánt Pecölre adminisztrátornak kineveztem. 1910/1966. sz. Halálozás. Hirschberg Ernő esperes, körmendi plébános életének 57. áldozópapságának 34. esztendejében f. évi szeptember hó 21-én súlyos betegségének türelmes elviselésével, a szentségekkel megerősítve, visszaadta nemes papi lelkét Teremtőjének. Istenben megboldogult Testvérünk mint minorita ferences szerzetes kezdte papi pályáját. Egerben mint a ferences szeminárium magisztere, ' noviciusmestere és rektora működött. Majd 1940- ben Miskolcon lett hitoktató. 1944-ben vettem át a szombathelyi egyházmegyébe teljes szegénységben. 1944—1945-ig Egerváron, 1945—46-ig Káldon káplán. 1946-ban Vönöckön adminisztrátor. 1947— 1951-ig Kerkakutason lelkész, 1951—1954-ig Vasvárott adminisztrátor, 1954—1958-ig Egyházashollóson plébános és 1955 augusztus 1-től haláláig a körmendi kerület esperese és Körmend adminisztrátora volt. Hirschberg Ernő szeretetreméltó pap, mindenkinek barátja volt. Lelkében, ahol csak egyházmegyémben megfordult, az alkotás vágya égett. . Vönöckön a plébániaiház megteremtésében, Kerkakutason a lelkészlak építésével, Egyházashollóson és Körmenden az egyháziközségek templomai restaurálásával hagyott maradandó emlékeket. Mosolyával a krisztusi szeretetet és békét hozta le az emberek közé. Mindenkin segíteni akart, viszonzást azonban csak Krisztustól fogadott el. Végrendeletében is egyházmegyém legszegényebb papjára gondolt és hagyatékának legtöbbjét egyházi óéira hagyta. A jó Isten hosszú betegséggel látogatta meg. A majdnem 9 hónapos megpróbáltatást türelemmel fogadta és engesztelőül ajánlotta fel. Szeretett Paptestvérünk földi maradványait szeptember 23-án a körmendi alsóberki temetőben tábori mise keretében magam szenteltem be és ott helyeztük örök nyugalomra. T. Papjaim a kötelező szentmiséken felül imáikkal és szentmiséikkel segítsék elhunyt Paptestvérünket. RIP. I Csaba János Jenő volt rigyáci lelkész, vasvári kisegítő lelkész életének 62., áldozópapságának 38. esztendejében f. évi október 29-én súlyos betegségének türelmes elviselésével, a szentségekkel megerősítve meghalt. Szeretett Paptestvérünk kapucinus áldozópap, egyházmegyém szülöttje volt. Mint szerzetes 1930— 31-ig Mórott, 1931—37-ig Tatatóvároson, 1937— 38-ig Budapesten, 1938—39-ig Békéscsabán, 1939— 45-ig Máriabesenyőn mint hitoktató, majd plébános, 1945—50-ig Békéscsabán házfőnök-plébános beosztásban működött. Egyházmegyémben 1960. augusztus 1-én kapott beosztást a szombathelyi főplébánián. 1963-tól 1966-ig rigyáci lelkész. 1966- ban Vasvárra kívánkozott a Szűz Anya templomában szolgálni, ahol mint kisegítő lelkész haláláig dolgozott. Csendes, szeretetreméltó pap volt. Ahol csak megfordult, szavával vigasztalt, egyszerűségével, közvetlenségével vonzott. Sok-sok lelkigyermeke őrzi emlékét. Szeretettel sietett mindenkor a bűnösök megsegítésére. Szívesen jött szülőegyházmegyéjébe és készségesen állott püspökatyja szolgálatába. Székesegyházamban mint hűséges gyóntatót emlegetik. Rigyácon a templom restaurálásában és a plébánia nyugodt életéért dolgozott buzgón. A jó Isten súlyos betegséggel látogatta meg, melyet tudatosan és türelmesen viselt majdnem egy éven keresztül. Halálára készült. Utolsó napjában is paptársaitól szentmisét kért boldog és megnyugtató haláláért. Akarata szerint földi maradványait az engesztelő szentmise után a vasvári temetőben helyezték örök nyugalomra. A beszentelést dr. Winkler József püspök testvérem végezte. Imádkozzunk és szentmisét végezzünk megboldogult Testvérünkért. R. I. P. 21 —
