A Szombathelyi Egyházmegye Hivatalos Közleményei 1964 (Szombathely, 1965)

295/1964. szám A_SZ0MMH44T TßlTÜZpGYJl _Н^1'С oÁGTCL A "SACRAM LITURGIÁID MOTU PROPRIO KIHIRDETESS, Mint T. Papjaim előtt ismeretes, Szentség es Atyánk 1963* december 4-én jóváhagyta és megerősítette а II. Vatikáni Egyetemes Zsi­nat liturgiáról szóló határozatait. A "Constitutio de Sacra Liturgia11 az egész eddigi liturgikus gyakorlatnak átfogó felülvizsgálását és reform­ját jelenti, melyet éppen ezért nem lehet rövid időn belül végrehajtani, A Szentatya külön bizottságot létesített a Constitutio határozatainak a gyakorlat számára történő kidolgozásában Minthogy azonban a Constitutio rendelkezéseiből egyeseket máris meg lehet valósítani, a Szentatya f, évi január 25-én kelt r,Sacram Liturgiám*1 kezdetű motu propriojában 1964. február 16-tól elrendelte a zsinati liturgikus reform legelső szakaszát jelentő határozatok érvény­­belépését, melyeket a Constitutio idevonatkozó részeivel együtt az aláb­biakban közlök: I. A teológiai oktatásban a liturgia tanítása fokozottabb jelentőséget kapjon, ÍI. Egyházmegyékként Tanács alakítandó a liturgia, az egy­ház i z'-ne és az egyházi művészetek gondozására, III. A vasárnapi és parancsolt ünnepi szentmiséken a ho­­milia /szentbeszéd/ tartása kötelező, A Constitutio 52. art,-ban ezt igy fogalmazták meg a zsinati atyák: 11A homiliát, mint magának a liturgiának részét, szerfölött ajánljuk. A. szent szövegből tárulnak elénk a liturgi­kus év folyamán a hit titkai és a keresztény élet szabályai. Ezért, ami­kor vasárnapi és parancsolt ünnepi szentmisére jönnek össze a hivelc, él ne hagyjuk, hacsak súlyos ok nincs rá,11 Mivel a kérdés T. Papjaimat köz­vetlenül érinti, jónak látom azt bővebben kifejteni. A zsinat atyái ál­tal Egyházunk nyomatékosan tanítja, hogy a szent beszéd a liturgikus cse­lekmény szerves része, A 33, art, megkapóan hirdeti: "Jóllehet a szent liturgia főképpen az isteni Fenség tisztelete, ugyanakkor azonban nagy tanító erőt is vejt magában a hivő nép száráéra, A liturgiában ugyanis 1st~n szól az Ő népéhez, Krisztus hirdeti most is még az 0 evangéliumát. A nép pedig énekekkel és imádsággal válaszol az Istennek." így aztán érthető, hogy az 56. art, erre a következtetésit jut: "A misének két al­kotó része, tudniillik a>z Igének és az Eucharisztiának liturgiája, oly szorosan egybekapcsolódik, hogy egyetlen istentiszteleti cselekményt al­kot." Amint ezt már az Egyházi Törvénykönyv 1344. és 1345. cn., valamint annak nyomán a s. D. 359» §. /v. ö. 1946, évi VI, körlevél 1252* sz, é3 1956. évi Vili. körlevél IO9I. sz./ előírja, és magam is már ismételten sürgettem, most a Motu proprio rendelkezéseire hivatkozva újra buzdítom T. Papjaiamat, hogy a fentieket jól megfontolva, szítsák fel magukban hivatásuk és küldetésül!; kegyelmét. Tart sale súlyos lelkiismereti ügyüknél?;, hogy gondosan készített szentbeszédeik által az Ist=n Igéjével tanítsák és nev ljék híveiket. IV. E pont a bérmálás szentségének szentmisével kapcsola­tos kiszolgáltatásáról intézkedik. V. A házasság szentségének szertartását a Motu proprio szerint rendes körülmények között szentmise alatt kell végezni, mégpedig a mise evangéliumának felolvasása és az ezzel kapcsolatban tartott homi­­lia után. A Motu proprio lehetőséget ad azonban arra, hogy továbbra is a szentmisén kívül végezzék a házasságkötés szertartását.'Ebben az eset­ben azonban a Szentatya azt rendeli el: hogy "post br--v?m habitam horta­tionem /cfr. Const, art. 35. §, 3./ legantur Epistola et Evangelium e Missa pro Sponsis dsprcmta,"- Erre vonatkozólag várjuk meg a Püspökkari konferencia utasításátt

Next

/
Thumbnails
Contents