A Szombathelyi Egyházmegye részére az 1956. évben kiadott körlevelek (Szombathely, 1957)

Szükségesnek tartom hangsúlyozni, hogy nem subjectiv, érzelmi vallásosságra gondolok, amikor a liturgiába való öntudatos bekapcsolódást és részvételt, mint újszerű élményt sürgetem. Ne felejtsük el, nem a hangulat, nem az érzelmek kellemes hullámzása a lényeg, hanem a megszentelő kegyelem állapota, amelyet minden vasárnapnak növelni kell, ESTpedig elveszett időközben, újra vissza kell szerezni. Lelkipásztori öntudatunkban állandóan éljen a lelkipásztorkodás legfőbb célja; "Ut vitam habeant et abundantius habeant." /Jn. It) Г" 1077 LeTkTpásztori• munkánk eredménye függ attól, hogy a finis primariust megvalósítsuk: Vitam habeant! ^

Minden hívem kegyelem állapotában éljen. "Omnia possum in eo, qui me confortat". - 77HÍ1. ~, 137/ A' lelkipásztori munka ezen primarius célja nem lehetetlenség. Aki Krisztussal öntudatosan egyesülve teljesiti kötelességét, az tudja, hogy ezt a célt is el fogja érni. Céltudatos munka kell hozzá.De abund ant iu s habe ant is! Ezért kell 'híveinket minél jobban bekapcsolni az Egyház életébe a liturgián keresztül.-XITURC-IKIJS PRÉDIKÁCIÓ.

Ezennel elrendelem és f.T. szeretettel kérem, hogy a katekizmus prédikációk helyett vasárnapokon liturgikus prédikác jókat tart siónk. A kezdek szeptember első vTisTf napja.

A liturgikus prédikáció többféle. Az egyik az, hogy a liturgiából veszem a beszéd anyagét. A liturgiának egyes részeithasználom fel és magyarázom meg. Ezek mind üdvösek és hasznosak.

De csak akkor, ha mar egyszer magát az egészet látta a hivő a maga gazdagságában, egységében és kegyelmi tartalmában. Ha ezt egy éven keresztül tanítottuk és ismertettük, akkor lehet liturgikus részleteket is magyarázni. De ilyenkor is a szövegnek a többi részét nem $zabad erőszakosan elvágni attól a liturgikus résztől, mert hiszen csak egységben lehet a részletnek gazdagságát megismerni. -Advenu első vasárnapjától kezdve olyan liturgikus prédikációt kívánok egyházmegyém minden templomában és miséjében, amely a vasárnap változó egész misészövegét kapcsolja be az örökké változatlan кrisztÚsi áldozatba és mutatja meg, milyen kegyelmi ajándékot kap abból a szentmiséből.Ez az, amit híveink előtt ki kell hangsúlyozni: Egy vasárnapi szentmiséből milyen kegyelmeket vihetek ki magammal az

életo«.- д vasárnapi széntmiseha1Igátás ne legyen csak a különben tiszteletreméltó törvény teljesítése. Szent az Isten és Egyház parancsának teljesítése. De a mái ember bizonyos önszeretettel azt kérdezi: Quid erit nobis? És meg kell vele - láttatni azt, hogy az Isten törvényének teljesítése milyen kegyelmi gazdagságokat ad az egész hétre. S ezt éppen a szentmiséből kapja. Hogy mit, azt a szentmise szövege mutatja. Ezzel híveink lelkiéletében a stagnálás pontjáról a haladás útjára lépünk. Minden vasárnapi szentmise megértéséhez az evangéliumból kell kiindulni. A szentmisében az evangélium nem csupán történelmi igazság, hanem az oltáron megújuló kegyelmi valóság, mysterium.- Ezért tegyük fel a kérdést: "Hoc mysterium, hic et nunc quomodo influit in vitam Ecclesiae?" Akkor találom meg a vasárnap mysteriumának kulcsát.

Az'evangélium nemcsak egyszerű történet és tanítás, amely ^régmúltra emlékeztet és a mostani életemben pedig jócsc-Iekedetek végzésér parancsolja, hanem eleven kegyelni ólát, valóság, amely itt és most a szentmisében megújul.-