A Szombathelyi Egyházmegye részére az 1956. évben kiadott körlevelek (Szombathely, 1957)
t Krisztus megváltása a keresztáldozatban teljesedik be, Az megújul a szentmisében. Miként a ’'Mediator Dei" enciklika mondja: "caput et veluti centrum totius Christianae religionis" a szentmiseáldozat. Hoc facite in memoriam commemorationem! Ez szól az egész egyháznak és minden tagjának. Az eucharistikus áldozat által kell az Ur Jézus megváltói emlékezetének az Anyaszentegyházban életteljesen és frissen megmaradnia. Az egyes vasárnapokon az Anyaszentegyház Krisztus megváltási müvének- teljességéből, a szentmiseáldozatból, a liturgikus szövegek, főleg az evangélium által egy-egy fontosabb kegyelmi részt emel ki. Ezt a kiemelt megváltási tényt a lelkipásztor és a hivok a liturgiában . való bekapcsolódás által teszik magukévá. Hittel imádússal, szeretettel és önfelajánlással. A szentmise áldozati tényébe az offertorium és az áldozás által kapcsolódhatunk be. Két kapocs, némellyel Jézus eucharistikus áldozatával egyesülünk. Viszont elhivatottságunk az, hogy hasonlókká legyünk Krisztus képmásához,/Rom. 8, 29./ és hogy a mi egyesülésünk legyen az Atyával és a Fiúval, Jézus Krisztussal. /I. Jn. 1,3./ ALAPVETÉS. Ezeknek a liturgikus prédikációknak azonban alapvetést kell épiteni. Ez az alapvetés pedig abból áll, hogy advent I. vasárnapja előtti vasárnapokon, amely 12 vasárnapból áll, a következő alapvétő és előkészítő tárgyról legyen a prédikáció./Krisztus Király vasárnapját számításon kívül hagyom./ I. Krisztus keresztáldozata. Ez a mi megváltásunk forrása. Ennek rövid dogmatikai megmagyarázása után a keresztáldozat gyümölcsére, az Istenfiuság kegyelmére kell rámutatni. A keresztáldozat ezen e 1 so^’gySmbicsét a keresztségben kaptuk meg , arait megerősített a bérmálás szentsége. Itt valósul meg az, amit Szerit Pál igy fejez ki: "Isten kiválasztott minket Krisztusban a világ teremtése előtt ......... eleve arra rendelet minket, hogy’fiainak fogadtassunk Jézus Krisztus által." /Ef.1,4./...."hogy hasonlókká váljanak Fia képmásához" /Rom. 8,29«/ A keresztáldozat ezen kegyelme, a mi megváltásunk, amelynek növekednie kell bennünk a szentmise áldozat és szentségek által. Nemcsak azért, hogy az Isten természetének részeseivé legyünk, hanem azért is, hogy elérkezzünk Krisztus nagykorúságáig. /Ef. 4,13./ De ezzel együtt crősen kell kihangsúlyozni azt, hogy a kereszt3ég és bérmálás által Krisztussal egyesültünk. Es ez az egyesülés kötelez az 6 életének megvalósítására. Kötelez a katolikus élethivatás teljesítésére. Ezt az őskeresztények világosan látták. /L. Kér. Remekírók I. k. Diogenetushoz irt levél/.II. A második alapvető beszédben prédikáljunk az Anyaszcntegyházról, mint Krisztus titokzatos Testéről. Krisztus megváltói áldozatában részesültem. A keresztség és bérmálás Krisztussal egyesitett. Ez az egyesítés nem anyakönyvi kivonat. Nem valami é~ rem, amit a nyakamban hordozok. Ez az egyesülés organikus, szervés kapcsolat Krisztussal a fővel és a tagokkal az Anyaszontegyházban. Ha Krisztussal egyesülve akarok élni, már pedig ez kötelességem, akkor együtt kell élnem az Anyaszentegyházzal. Az E? ház hite, _ . ___________ “Tegye szénásege munka ja kell, hogy clika; Marmion: Kri Magyar Dogmatikája iigyz enyem is 32tus a lélek gazdag n exeténsk anyagot nyújt./ з_ a liturgiában« sorsa és , TTlíysticT C orporis ency-5. fejezete, Schütz: \
