A Szombathelyi Egyházmegye részére az 1954. évben kibocsátott körlevelek és körrendeletek (Szombathely, 1955)
irva« elég biztosíték van arra, bogy elkerülhető minden tiszteletlenség az OltarlszentseggeT szemben, a, 7T~k tapasztalat szerint a fent előirt megtartóztatás által ki lehet zárni minden tiszteletlenséget az Oltáriszéntséggel szemben, s ugyanakkor kellően biztosítva van a megfelelő testi előkészület is a szentáldozáshoz. A felmerülhető kérdések megoldásával kapcsolatban mindig ezt a szabályt kell szem előtt tartani. Igykpl, a törvényben meghatározott körülmények között levő papnak, akinek megvan az engedélye arra, hogy valami folyadékot vehet magához, "megtartva a szentmise előtti egyórás böjtöt úgy értelmezendő, hogy az illetőnek szabad valami folyadékot magához vennie bármelyik' miséje előtt, tehát ha két, vagy három misét mond, akár az első, aiiar a második, akár a harmadik miséje előtt, csak ezt legalább egy órával bármelyik miséje előtt vegye magához. Ezért ha az előző miséjének vége és a következő mi® kezdése között egy óránál kevesebb idő lenne, akkor ez idő alatt folyadék alakjában sem vehetne magához semmit sem, azonban licite vehetne ez esetben magához valami folyadékot egy órával az első szentmiséje előtt, még akkor is, ha azt a szentmisét kora hajnalban végezné, /cf- Instr. n.6,/ b, / A szilárd eledeleket illetőleg ez uj böjti fegyelem szerint a megtartóztatás időtartama a szentmise megkezdése, illetve a szentáldozás előtt három órára van korlátozva. Ez a három órás megtartóztatás alkalmas és elégséges az Oltári szent seggel szembeni tiszteletlenségek elkerülésére és arra is, hogy meg legyen a kellő testi előkészület a szentáldozásra; E három órás megtartóztatás mellett szilárd eledelek élvezésének megengedése csak az esti misét végző papoknak és ezen a szentmisén áldozó hiveknek van megadva, anélkül, hogy a Karácsony éjféli szentmise és az ezen való szentáldozás előtti szentségi böjt megváltoztattatnék; 8. A megadott felmentések sem értelmezésükben., sem pedig gyakorid sukban n em bővithet6kT a./ Ezt az elvet a Const; és az Instr, egyaránt igen gyakran sürgeti. /Const, vége, Instr. eleje л.5*10.19,/ Esti misék: Instr.n. 12; b. / A felmentések csak akkor tekinthetők megadottaknak, ha a következő körülmények fennállnak: 1. betegség, £. szentmise,, illetve szentáldozás előtt végzett fárasztó munka, 5» a későbbi óra, amikor valaki szentmisét végezhet, illetve szentáldozáshoz járulhat, 4; hosszú ut megtétele, hogy valaki elérjen a templomhoz, 5*a helyi Ordinárius által megengedett esti szentmise végzése. E körülményekhez más körülményeket, vagy a felmentés más általános okait hozzáadni nem szabad, és ezért bármilyen incommodum, mégha súlyos is, ami olyan körülményekből származik, amik nincsenek a Constitutioban felsorolva, nem lenne elégséges ahhoz, hogy bárki is élhessen a szentségi böjt alóli felmentéssel. c. / Az azonban, amit utóbb mondottunk, nem zárja ki azt? hogy a Constitutioban és Instructioban felsorolt okok mellé más kategóriába tartozó okok is hozzáadassanak. S valóban, amikor az Instr; felsorolja a grave incommodum okait /n.10»/ hozzáteszi "etc.", "stb.", ebből eléggé világosan látszik, hogy a törvényhozó nem akarta az összes okokat pl. a szentáldozás előtt végzett fárasztó munka összes eseteit felsorolni} ha tehát előfordul egy olyan eset, ami az okok bármely kategóriájába beletartozik. jólehet nincs kifejezetten megemlítve, a hivő szabadon élhet a felmentéssel a gyóntató bölcs döntése alapján /akinek a feladata lesz az esetet szorgosan mérlegelni és a felmentés kérésének motívumait vizsgálat tárgyává tenni./, íme egy példa. Sem a Const-ban, sem az Instr;ban kifejezetten semmi intézkedés nem történik az öregek javára, nem lehet azonban azt feltételezni, hogy a törvényhozó megfeledkezett volna az öregekről, hiszen a Const, előtt adott sokkal szűkebbkörü engedményekben specialiter az öregekről is történt intézkedés. Azt kell tehát követ-7-