A Szombathelyi Egyházmegye részére az 1954. évben kibocsátott körlevelek és körrendeletek (Szombathely, 1955)

zást; Tehát külső fórumon ő sem adhat döntést, sem nem adhat felhatalmazást juried tető nélküli p&pok'nak, hogy ezt a döntést megadják belső fórumon« Tartozik azonban őrködni afelett, hogy elkerült essék minden visz— szaélés, /Instruo ti о П.17..У hogy a gyóntatok egységesen járjanak el /nl8«/ akiket - ha hibáznak, vagy engedetlenek ezen a téren - büntethet még a jurisdiotiótól való megfosztással is« /Сап« 880c §э 1» et 2»/

Az Ordinárius, parcchusok és mindazok, kiknek rendes joghatóságuk van, mindhogy alattvalóikat a földkerekségé bárhol meggyóntathatják, /сап, 881.§« §./, ezért bárhol a földkerekségén ezt a döntést megadhatják alattvalóiknak, csak le gyón эк azok jelenlévők és a belső fórumon történjék a döntés adása«

6,/ Ha az a helyzet, hogy a híveknek az egész csoportja, a böjti- fegyelmi felmentést illetően ugyanabban az objektiv körülményben van, pl, búcsújáróhelyre vonuló zarándokok, vagy iskolás növendékek, a gyóntató nem hirdetheti ki az összesnek és nem adhatja meg csoportosan a döntést, hanem ha ezek a felmentéssel élni akarnak, egyenként belső fórumon kell kérniök a gyóntató döntését, A döntés mindig csak belső fórumon adható meg.

f»/ Szükséges, hogy a döntés bölcs legyen* /Const* nn»2. et 5«/ Azt akarja ugyanis a törvényhozó: legyen bizonyos a gyóntató előtt mind az összes objektiv körülmény /a templom távolsága, későbbi óra, stb,/ mind pedig az összes szubjektív körülmény, vagyis hogy ama objectiv körülmények között szükséges-e a ■ hívekbe к a. felmentés, vagyis származnék-e abból egyéni grave incommodam, ha a hivő megtartaná az éjféltől kezdődő szentségi böjtöt« /cf* előbb 1./

g«/ A gyóntató döntése szükséges ahhoz, hogy valaki licité éljen a felmentéssel® /Instr® na* 11. et 2*/

Biztos súlyos kötelezettség /certo gravis obligatio/ a gyóntató döntését kikérni, úgyhogy aki nem kéri ezt ki, jóllehet nem is megvetésből cselekszik igy, hanem csak vétkes ha-- -gságbÖl /per culpabilem negligentiam/, az súlyosan vétkezik® Ez világosan következik abból, amit fentebb említettünk, s abból is, hogy ha nem igy lenne, akkor tág tér nyilna a visszaéléseknek, amik hovatovább a szentségi böjti fegyelmet lerontanák; Egészen ritkán és teljesen rendkívüli körülmények között lehetséges az, hogy egy hivő* aki képtelen a gyóntatót megkérdezni, szabadon maga-magának alakítsa ki a döntést és aszerint cselekedjék, Ezt a kivételt azonban ha ritkán is, de meg kell engedni, mert hiszen a törvényhozó consiliumot és nem consensust akar kéretni a gyóntatótói.

A gyóntatótói való döntés kérés kötelezettségén kivül a hivőnek kötelessége még a kapott döntés értelmében eljárni5 megvan azonban a szabadsága másik gyóntatóhoz is elmenni és attól kérni döntést, ha az előbbi nagyon szigorúnak, vagy scrupulozusnak látszik előtte®

h,/ Gyóntató döntését kikérni kötelesek aá összes nem pap klerikusok és szeryeteseke /1. alább a kov»/

i„/ Gyóntató döntését kérni és megadni lehet "egyszersmindenkorrá, amig tart ugyanannak a betegségnek a körülménye, vagy "amig ugyan annak a grave incornraodumnak a körülménye fennáll" /Instre 2. et 11»/.

Nem lehat tehát adni olyan betegség miatt, vagy olyan ok miatt, ami ezután efetatleg majd bekövetkezik«

Végül úgy gondoljuk; a törvényhozónak az is a szándéka, hogy azok a hivek, akik már régóta a felmentéshez szükséges körülmények között vannak, arra is kérjék ki a gyóntató döntését, hogy miként éljenek a felmentéssel, s e döntés \ •' is vessék alá magukat«

% V papnak, hog:/- a fe3.mentcssel élhessen, nem kell kikérnie

a gyóntató döntését«^"sjnem szükségbe ~az..senu, hogy az a pap lelkipásztor!

munkát végez zeni. ~

a 'J"k beteg papok, vagy azok, akik e törvény által megállapított- 4 -