A Szombathelyi Egyházmegye részére az 1954. évben kibocsátott körlevelek és körrendeletek (Szombathely, 1955)
megtiltja ezt. "A Constitutio és jelen IhstrruotlomiAgyar^ísás^ szerint történjék, és semmi módon se bővitse a már úgyis enyhített engedményeket ,u f./ Mindabból, amit eddig mondottunk, világosan következik, hogy a természetes viz, amelyet bárki, s az év bármely szakában és pillanatában, közvetlenül a szentáldozás előtt is, sőt még a szentáldozással egyvrttiszik /ha tudniillik a szent szineket csak vizzel tudja valaki magához venni/ anélkül, hogy erre bárki is engedélyt kérne, nem töri meg a szentségi böjtöt. Tehát ezt a definíciót lehet mondani: a szentségi böjt a miséző pap és a szent ál do záshoz járuló hivek által éjféltől kezdődően bármily orvosságtól, ételtől és italtól való megtartóztatás, a természetes viz kivételével. 3«/Maga a törvény adja meg közvetlenül a szentségi böjt alóli felmentést. " a./ Mindazok a papok és hivek egyaránt, akik betegség, vagy a C^nstitutioban elismert grave indommodum miatt az éjféltől kezdődő szentségi böjtöt megtartani nem tudják, mindazok a szentségi böjt parancsa megtartása alól maga a törvény, illetőleg maga a törvényhozó által fel vannak mentve, úgy, hogy nem tartoznak külön felmentést kérni a Római Curia Kongregációitól, vagy az Ordináriusoktól, vagy a gyóntatótói. Midőn a hivek a Constitutio rendelkezése szerint kötelesek a gyóntatót is meghallgatni, .akkor nem a gyóntató adja a felmentést, hanem csak döntést ad, ami éltal igazolva lesz, hogy a felmentést kérő a törvényhozó által előre látott körülményekben és helyzetben van, ezért joga van élni a felmentéssel. Ъ/ Ezenkívül maga a törvény állapítja meg, hogy mit vehetnek magukhoz gyógyszer, vagy ital módjára és a szentáldozás, vagy szentmise előtt meddig vehetik magukhoz. Epen ezért sem az Ordinarius, sem a gyóntató ettől eltérő szabályt fel nem állithat, nem teheti meg pl., hogy megengedje italként magukhoz venni azt, amit a törvény tilt, vagy a szentségi bojt időtartamát a törvény által megállapítottnál jobban nem bővítheti, se nem szűkítheti, vagy a törvényt nem alkalmazhatja oly esetekre is, amelyekre a törvénymagyarázat meg nem engedheti. 4./ A hivek csak a gyóntató bölcs döntése alapján élhetnek a felmentésekkel. ia/ A gyóntatótói ezt a döntést a .szentáldo zás előtt kell kérni a hi veknek, ha nem az esti szentmisén áldoznak. Ъ/ Az uj böjti fegyelem szerint gyóntatónak számit mindaz a pap, •aki valide et licite gyóntathatja a döntéstkérőt, még akkor is, ha az illető akkor nem gyónik nála, sőt sohasem gyónt nála. c./ A gyóntató szóbanlévő döntését nem adhatja meg levél, telefon, vagy haunadik személy közbejövetele által* /Fanfani az ellenkező véleményt vallja. A szerző azzal érvel, hogy e döntés nem merőben étoktrinális döntés, hanem hivatalból való döntés, ami kötelező erővel bitképen ezért kell hozzá jurisdictio, tehát a döntés mintegy birói kijelentés, birói meghatározás, Az ellenkező vélemény alapján sok visszaélés származhatik, Pl. más egyházmegyében lakik a kérelmező, ahol a gvontatónak nincs jurisdictiója, tehát nem dönthet ügyében,. Az Ordináriusnak viszont kötelessége elejét venni minden visszaélésnek*/ Végül a gyóntató az uj böjti rendelet szelleme értelmében mielőtt döntését megadná, köteles mérlegelni, hogy a kérelmező hivő tényleg egyénileg ama körülmények között él-e amelyek megkívánhatnak a felmentés megadásához. Hogy pedig ez a mérlegelés megfelelő módon történjék, majdnem mindig szükséges,hogy a kérelmező jelen legyen, mert megbeszélés lévén lesz az egész ügy világosabb; d/ A helyi Ordinarius csak mint gyóntató adhat elöntést, Ugyanis sem a Constitutio, sem Instructio nem ad semmi különleges felhatalma-3-