A Szombathelyi Egyházmegye részére az 1954. évben kibocsátott körlevelek és körrendeletek (Szombathely, 1955)

megtiltja ezt. "A Constitutio és jelen IhstrruotlomiAgyar^ísás^ szerint történjék, és semmi módon se bővitse a már úgyis enyhített enged­ményeket ,u f./ Mindabból, amit eddig mondottunk, világosan következik, hogy a természetes viz, amelyet bárki, s az év bármely szakában és pillanatá­ban, közvetlenül a szentáldozás előtt is, sőt még a szentáldozással egyvrtt­­iszik /ha tudniillik a szent szineket csak vizzel tudja valaki magához venni/ anélkül, hogy erre bárki is engedélyt kérne, nem töri meg a szent­ségi böjtöt. Tehát ezt a definíciót lehet mondani: a szentségi böjt a mi­séző pap és a szent ál do záshoz járuló hivek által éjféltől kezdődően bár­mily orvosságtól, ételtől és italtól való megtartóztatás, a természetes viz kivételével. 3«/Maga a törvény adja meg közvetlenül a szentségi böjt alóli felmentést. " a./ Mindazok a papok és hivek egyaránt, akik betegség, vagy a C^nstitutioban elismert grave indommodum miatt az éjféltől kezdődő szent­ségi böjtöt megtartani nem tudják, mindazok a szentségi böjt parancsa megtartása alól maga a törvény, illetőleg maga a törvényhozó által fel vannak mentve, úgy, hogy nem tartoznak külön felmentést kérni a Római Curia Kongregációitól, vagy az Ordináriusoktól, vagy a gyóntatótói. Mi­dőn a hivek a Constitutio rendelkezése szerint kötelesek a gyóntatót is meghallgatni, .akkor nem a gyóntató adja a felmentést, hanem csak döntést ad, ami éltal igazolva lesz, hogy a felmentést kérő a törvényhozó által előre látott körülményekben és helyzetben van, ezért joga van élni a fel­­mentéssel. Ъ/ Ezenkívül maga a törvény állapítja meg, hogy mit vehetnek ma­gukhoz gyógyszer, vagy ital módjára és a szentáldozás, vagy szentmise előtt meddig vehetik magukhoz. Epen ezért sem az Ordinarius, sem a gyón­tató ettől eltérő szabályt fel nem állithat, nem teheti meg pl., hogy megengedje italként magukhoz venni azt, amit a törvény tilt, vagy a szent­ségi bojt időtartamát a törvény által megállapítottnál jobban nem bővít­heti, se nem szűkítheti, vagy a törvényt nem alkalmazhatja oly esetekre is, amelyekre a törvénymagyarázat meg nem engedheti. 4./ A hivek csak a gyóntató bölcs döntése alapján élhetnek a fel­mentésekkel. ia/ A gyóntatótói ezt a döntést a .szentáldo zás előtt kell kérni a hi veknek, ha nem az esti szentmisén áldoznak. Ъ/ Az uj böjti fegyelem szerint gyóntatónak számit mindaz a pap, •aki valide et licite gyóntathatja a döntéstkérőt, még akkor is, ha az il­lető akkor nem gyónik nála, sőt sohasem gyónt nála. c./ A gyóntató szóbanlévő döntését nem adhatja meg levél, tele­fon, vagy haunadik személy közbejövetele által* /Fanfani az ellenkező vé­leményt vallja. A szerző azzal érvel, hogy e döntés nem merőben étoktri­­nális döntés, hanem hivatalból való döntés, ami kötelező erővel bitké­pen ezért kell hozzá jurisdictio, tehát a döntés mintegy birói kijelen­tés, birói meghatározás, Az ellenkező vélemény alapján sok visszaélés származhatik, Pl. más egyházmegyében lakik a kérelmező, ahol a gvontató­­nak nincs jurisdictiója, tehát nem dönthet ügyében,. Az Ordináriusnak vi­szont kötelessége elejét venni minden visszaélésnek*/ Végül a gyóntató az uj böjti rendelet szelleme értelmében mielőtt döntését megadná, köte­les mérlegelni, hogy a kérelmező hivő tényleg egyénileg ama körülmények között él-e amelyek megkívánhatnak a felmentés megadásához. Hogy pedig ez a mérlegelés megfelelő módon történjék, majdnem mindig szükséges,hogy a kérelmező jelen legyen, mert megbeszélés lévén lesz az egész ügy vilá­gosabb; d/ A helyi Ordinarius csak mint gyóntató adhat elöntést, Ugyanis sem a Constitutio, sem Instructio nem ad semmi különleges felhatalma­-3-

Next

/
Thumbnails
Contents