A Szombathelyi Egyházmegye részére az 1950. évben kibocsátott körlevelek (Szombathely, 1951)

39

V.

’’Tartsatok bjinbámafetot, mert közel уа рщекда4еа.''

/Mt. 3-2/ Bizonyos, nogv a szent év a legkülönösebben a bűnösöknek szól, hogy bűnbánatot tartva az elvesztett kegyelmi köntöst visszaszerezzék, a megtagadott atyai házban otthont találjanak. A Szentatya egészen különösen figyelmezteti a bűnösöket: "A szentév hozza vissza az atyai házba és a megváltó Ur Jézus azokat, akiket a bűn szédülete fogott el és Istentől messze elbolyongtak... Könnyelműen hányódnak ezek a bünönösök föld és ég, idő és örökkévalóság, lelki és érzéki világ között és veszedelmesen fenyegeti őket a lelek teljes einyomorodása és éhhalála.... ezen léleksebeöültek, bélpoklosok, bénák és az életfáról élettelenül elhullottak számára legyen a szentév a gyógyulás és a valódi megtérés áldott ideje." Erezzük, hogy most egeszen különös megtérésről van szó.. Az átlag katolikus nagy veszedelme úgyis, hogy könnyűnek érezte a bünbocsanatot és ezért könnyelműen kezelte lelket, mig egészen üreslelküvé nem vált. Valami egészen uj széllé lengedezik, az élet és feltámadás hajnaldalát hozza felénk a szentév, az Isten országának uj korszakába juthatunk, ha e kegyelmi alkalmat felhasználjuk. így nézzük a mi szemszögünkből a szentevnek jelentőségét.

I. A szentévi megtérés. - II. A szentévi vezeklés. - III. A szentévi megbocsátás.

I. A Szentévi megtérés. Szent Péter utján, a tovább élő Péter utján, a pápa utján szól az Ur hozzánk: "Mit használ az embernek, ha az egesz világot megnyeri is, de lelkének kárát vallja." /Mt. 16.26./ Maga Szent Péter szol' hozzánk, akinek az Ur feltámadása után kimondottan átadta a bűnbocsánat hatalmát. Szent Péter szinte könyörögve esd nálunk, mert az Ur gondunkat rábizta a nagy és szent éjtszakan: "En pedig könyörögtem érted, hogy te egykor megtérvén, megerősitsed atyáafiait." /Lk. 22. 31./ Es most mintha egyenesen a szentévre hivna meg bennünket, mintha megszólalna a bazilika'csodálatos sirjában a nagy apostol, ki életét adta hivatásáért, levelet ir nekünk, üzenetet küld: "Járjátok félelemmel zarándoksagtok idején, tudván, hogy nem romlandó aranyon vagy ezüstön történt a ti megváltástok... hiú életmódotokból,'hanem a szeplőtelen és érintetlen Báránynak, Krisztusnak drága vérén./ /Bét. I. 1. 18-19/ Szentévi üzenet ez Rómából. Felelősek leszünk egykor ezen szentévi kegyelemért, mert bizonyos, hogy rendkívüli közbenjárás történik értünk'és rendkivülinek kell lennie most a mi megtérésünknek.

Nem mehetünk Rómába, lelkileg annál bensőbb legyen tehát itthon ez a magunkbanézés, egy életszámvetés. Hova is kerültem ezzel a lagymatag kereszténységemmel, az Isten parancsainak és kegyelmének semmibevetelével? Annyi szentgyónás milyen nyomtalanul ment el fölöttem és én továbbra is a bűnökben maradtam. Mi lesz ennek a vége? Nem szól-e nekünk is az Ur Krisztus, mint egykor a szent városnak: "Jeruzsálem, Jeruzsálem, hányszor akartam egyDegyüjteni fiaidat.*, és te nem akartad." /Mt. 23. 37./ Mint a tékozló fiú kell, hogy a bűnnek távoli országában magamba nézve kimondjam a szót: igy nem maradhatok, felkelek és az atya házába megyek és mondom: "Vétkeztem az ég ellen és Te ellened." Komolyan le kell számolnom a bűnnel, a bűnös alkalmakkal, a könnyelműséggel, fel akarok egyszer kelni, biztos, hogy különös szentévi kegyelmet nyerek, tehát'egészen meg akarok térni és uj életet kezdeni', de először valóban bűnbánatot kell tartanom, mert "Egyedül neked vétettem és gonoszt elot'ted_cselekédtem."

/50. Zs/6./ Jézus Szent Péterre a szeretet nevében és jogával bizott minket, hogy legeltessen, gondunkét viselje az örök életre és most ezzel a szeretet-bánattal kivánom rendbehozatni vétkes életemet. így kivánja ezt a szentévi gondviseléssel a bazilika confessiojából Szent Péter.