A Szombathelyi Egyházmegye részére az 1950. évben kibocsátott körlevelek (Szombathely, 1951)

- 35 -rácsony vigíliáján pedig igy szólt: "Szivünk sugallja, hogy a szentév sokak hazatérését fogja meghozni és a pogányok megtérésé a krisztusi Egyházba meg fog sokszorozódni." A Szentatya rendkívüli eredményeket vár, de a szentek egyességének kegyelmével és törvényével mint Krisztus titokzatos Testenek tagjai kell, hogy ebben a nagy reményben és egyúttal a megtérés utjának kegyelmes egyengetésében mindegyikünk részt kérjen. E szentbeszédekoen ezért kell a hitről és a hittel szemben szentévi kötelezettségeinkről beszélni.

Az Ur, ki földi életében csak Izrael fiainak hirdette az evangéliumot, mennybemenetele előtt az apostoloknak a misszió nagy törvényét adta át: "Minden hatalom nekem adatott mennyben és a földön. Elmenvén tehát, tanítsatok minden népet, megkeresztelvén őket.... és im én veletek vagyok mindennap a világ vegéig. /Mt. 28.20/ Ez a parancs szólt az apostoloknak es utódaiknak, de szólt és szól a világ végéig mindenkinek. Nekünk az Istennel szemben a hit kérdésésében köfelézettségeink vannak. Nemcsak a hit megvallásáról és gyakorlatáról van itt szó, hanem a hitért való buzgóikodásról. A Szentatya a hitetlenségnek e történelmi napjaiban szol a megmaradtakhoz. Akiknek több hatalom adatott és a hitnek nagyobb ereje, annak kötelessége. hogy kamatoztassa ezt a hitét azok javára, akik bármely okból elvesztették vagy a hit kegyelméig nem jutottak. Róma akkor világhatalom volt, az apostolok tehát odamentek és a misszió nagy munkáját ott indították el. A két apostolfejedelem életét adta egen Romában a szent ügyért, ezért szól ma Romából az Ur helytartója: teljesítse mindenki a kötelességét, a szentév a hitnek győzelmes éve kell, hogy legven!

I. Mit jelent számunkra a hit? II, Szentévi lelkiismeretvizsgálat a hit gyakorlásáról. III. Szentévi elhatározások a Szentatya szándéka szerint.

I. Mit jelent számomra a hit? Istennek terraészetfölötti ajándéka, amelyet keresztségémkor a szivembe öntött, a bérmáláskor természetfölöttileg megerősített. A hit egészen csodálatos képessége az embernek, amellyel az Isten országát érti, igazságát befogadna, örökkévalóságba, Isten terveibe lat bele. Csodálatosabb, mint a

az

fizikai világban a szem, pedig erről is azt mondjuk, úgy vigyázzv mint a szemed világára. Csodálatosabb, mint a megismerés világában az értelem. A hit az Isten világáig lát el és Isten titkait érti meg. Ezt természetesen nem érti meg a pogány és a hitetlen. Egyszerűen nem ért bennünket, pedig számunkra ez olyan világos, mint a nap. Ez tehát nem fanatizmus, nem beképzelés," nem megszokottság, hanem egy csodálatos képesség, az Istennek tényleg az ereje, anofyan épen a rómaiaknak írja ezt a népek nagy apostola, Szent Pál: em szegyenlem az evangéliumot, mert az az Istennek ereje mindenkinek az üdvözitésére, aki hisz. Mivel hogy az Istennek az igazsága nyilvánul meg benne, mely a hitből, hitre vezet, amint Írva vagyon, az igaz pedig hitből él.* /Rom. i. 16-17./

De a hit nemcsak képesség, hanem erény, amely gyakorlatot kér, hogy a hitnek a készéége legyen meg bennünk. Ha hiányzik a gyakorlat, akkor elcsenevészedik bennünk ez az erényг megszűnik a készség és a világosságot a zavar, a sötétség váltja fel. Természetfölötti kegyelmes ajándék a hit, azért ha a bűnök miatt gyengül bennünk a kegyelem, na megszűnik egészen, akkor gyengül és" lassanként elvész ад hit.

így micsoda veszedelmes a hitünkre? Minden bűn, különösen a testiségnek a bűne. Az Istennel és gyermekeivel való szakítás, a hitetlenseggel, a tagadással való szellemi táplálkozás. Ha Róma felé nézünk és annak 300 esztendős véres verejtékezésére gondolunk, megértjük, mennyit küzdöttek és bizonyítottak ezek a mártírok. Milyenné lett azok hite, hogy Szent Iái"magasztalja őket: "Hálát adok Istennek Jézus Krisztus által mindnyájatokért, hogy az egész vilá-