A Szombathelyi Egyházmegye részére az 1948. évben kibocsátott körlevelek (Szombathely, 1949)
1 for \- J 3573/1948.sz. ^<*P . ^jW 2^. Krisztusban Kedves Papjaink és Hiveink ! Pünkösd vigíliáján Egyházunk mondhatni születése, nyilvánossága elé történt lépése emlékünnepének előkészületében a vallás-közokt. miniszter ur a sajtó képviselői előtt nyilatkozatot tett Egyházunkat, gyermekeink katolikus iskolai nevelését mélyen érintő kérdésben. Közben a most szokásos hangon támadásokkal illette legszentebb vallási meggyőződésünket, bár őt is katolikus anya és katolikus iskola, katolikus segítő kéz nevelte,A nyilatkozatot ugyanazon a napon a rádió is szétsugározta. Mivel rádió, sajtó nekünk nem áll rendelkezésünkre, az egyetlen lehetséges módot, a szószéket vesszük igénybe igazunk védelmére és - ha ugyan van rá még szükség - a ti helyes látástok érdekében. Tanúskodásra hívjuk fel az egész ország közvéleményét, hogy az Egyház és állam közt öt hónapon keresztül annyiszor és oly változatos módokon és eszközökkel megidézett béke kapcsán most először dobják be hivatalosan isteni és állami törvényekkel biztosított ősi katolikus iskoláink államosítását.Eddig mindig azt hirdették, hogy nem lesz győző és legyőzött, csak béküljünk; most annyi lelki értékünk erőszakos elvétele után gyermekeink halhatatlan leikéhez akarnak nyúlni szentségtörő kézzel iskoláink elvételéyel. Ahelyett, hogy a 6 1/2 millió katolikus régi sérelmeit - napilap, szé/tdult egyesületeink stb. - orvosolnák, ujabb égő sebeket akarnak ütni a békeszerzés címén. Nekünk a békéről nem ilyen fogalmaink vannak. Pebr. 23-án az országgyűlésen a saját tárcája tárgyalásán mondotta ugyanazon miniszteri ajak: "A katolikus Egyháznak roppant nagy szerepe volt oktatásügyünk történetében, A magyar demokrácia a magyar társadalmi és történeti helyzet helyes ismeretében nem is kívánta a felekezeti iskolákat kivenni a felekezeti oktatás kezéből"/Orsz.gyűl.napló 1948.febr.23.568/. Ahol nem egészen 1/4 év alatt ily gyorsan feledésbe megy a saját megállapítás az Egyház "roppant nagy oktatási szerepéről" ott a fakultativ hitoktatás miniszterének Ígérete a kötelező hitoktatás meghagyásáról nem nyugtat meg komoly és gondolkozó szülőt, de minket fopásztorokat sem. Joggal támad bennünk a gondolat:hátha ez is csak taktika,?raintahogy - úgy látszik - a febr. 23-i elismerés és az iskoláink felöl történt megnyugtatás is csak időleges megnyugtatás és politikai eszköz volt. A miniszteri nyilatkozat most hallgat bizonyos, a Teremtőről halhatatlan lélekről nem tudó tankönyvről, bizonyos, hivatalosan erőltetett állami iskolai egyesületekről, az egyedül felkarolt kollégiumokról és különös felvételi kérdéseikről. Ezek a kollégisták az állami iskolák tanulói és nem kevés köztük már az istentelen. Imádságnak, szentségeknek nincs közöttük becsülete, sőt ezek üldözési és elbocsátási 0- kOk. ( De hallgat a miniszter ur arról is, amiről pedig az egész iskolakérdés körül hallgatni nem szabad, hisz már egyszer kultuszminiszter állapította meg egyenesen, nyíltan a parlamentben:" Az a magyar demokratikus kormány, amely elvette az Egyháztól a birtokot, szavat adta arra, hogy ezekért a jövedelmekért bizonyos ellenszolgáltatásokat fog adni az Egyháznak. - A magyar demokráciának az egyházi iskolákat, amelyek igen nagy mértékben támogatás nélkül maradtak, karbantartani, jó színvonalon tartani eminens állami kultúrpolitikai kötelessége egyszerűen azért, mert ezek az iskolák nagy részükben a vidék iskolái, annak a népnek iskolái, amelynek szellemi felemelése mindnyájunk szívügye, égető kötelessége" /Orsz.gyűl.napló 1947.márc.13,732,733*/. A demokrácia kcrmányát és vallás-közoktatásügyi miniszterét az adott szó az Egyházai- 1 -