A Szombathelyi Egyházmegye részére az 1948. évben kibocsátott körlevelek (Szombathely, 1949)
- 3 -No nyílt kártyával. Nekünk sohasem volt más célunk, mint va.l-IÁaaUедео közvéleményt kialakítani éspedig tevékeny, küzdő ás harcias vallastalansdgot "/Le Corrosp.1906.febr.10.449/. Vájjon négy évtized múltán szolidült-o az anyagelvúság, az istontelonség? A fentiek künn ás benn megadják a választ. Az új iskola nem a kinyilatkoztatásé, nem 8 mi Urunk Jézus Krisztusé/ nem az általa alapított Egyházé, nem a katolikus családé, nem Szent István királyunké és semmikáp sem a temetőkben pihenő ősöké. A temetők körül mindig mély árkok húzódtok, de most tátongó örvényeket szakasztottak fel eleink világa ás a mi világunk, az ő neveltetésük és gyermekeink nevelése közt. A múlt iskolájának a célja: jó kersztényt alekitnai a gyermekből, aki imádja Istent, neki szolgál ős engedelmeskedik és igy akar üdvözülni. Ezzel vált jó felebaráttá, jó magyarrá is. Ma e helyett egy bizonyos társadalmi ás politikai szemlélet-módot várnak az iskolától /Orszgy.napló 1948..júru 16. 449/. A keresztény nevelés kiköltöztetésével, amelynek sokat mondó külső jole a Mária-szobor, a vallásos képek, szobrok, sőt nem egy helyen a feszület kiköltöztetése,csak a heti két hittanórába szorul és zsugorodik a vallásos szellem. Ott is, ahol eddig négy; ott is, ahol két hittanóra volt a múltban, de az egész oktatást átlengte a valláso's szellem. - A jövőben,bár maradtuk még nevelő egyéniségek az is'kólában, a 28-30 órában a legjobb esetben a dermeszt*, hldeg<közöny jégcsapjai lépnek a vallásos élet és szív melegsége helyébe.'Amint mondottuk, még ez a magatartás is csak ideig-őráig tertj .aztán még hátrányosabbra változik. Amit a két óra - egyik: kézben védekező karddal, a másikban munkaeszközzel - épit, azzal előbb utóbb szembekerül az új iskola beállított világa. Azzal legyünk tisztában, hogy az iskolát, a hitvollásost is, az államit is a vallásos jellem kialakításának a munkájából kiiktatták. A természetet és természetfelettit, az embert és Istent, az időt és örökkévalóságot, mint teljes egészet szétbontják és csak a kisebbel törődve a végtelenül többet figyelmen kivül hagyják. Az emberi leiken Jézus Krisztus drága vérének fémjelzését többé nem nézik. Félő, hogy - о megnyilatkozások szerint - inkább nézik venne a jövendő párt-embert és párt-tagot. A mai iskola tanítói, tanárai, tentervei éo tankönyvei egyaránt kérdeztetik ma velünk: lüi lesz a gyermekből és mi lesz в gyermekkel? Valahányszor élet fakad magyar földön, az édesanya első sóhaja a hitvaliásos iskoláért ffzáll. De morzsoljuk el a szülői könnyeket és mentsük a halhatatlan gyermeklelkeket! Ha ősi, erős várunkat, az Istennek is erős várát, a hitvallásos iskolát - soha nem hegedő sebet ütve - el is vették, áll azonban, erődvonalunk: a katolikus család, a templom és az egyházközség. És ennek a hármas erődvonalnak Isten-rendelte küzdő harcosai, őrei Ti vagytok, Kedves Szülők! A katolikus szülők személyes és szent kötelességét a gyermeknevelés torén az Egyház két rövid mondatban adja elénk: a. / A szülőkre hárul az a mindennél súlyosabb kötelesség, hogy a gyermek vallásos és erkölcsi,testi és polgári neveléséről tőlük telhetőleg gondoskodjanak /с.1113/. b. / A szülőknek és helyetteseiknek nemcsak joga, hanem súlyos kötelessége is a gyermek keresztény nevelése /с.1372.§.2/. Halljátok szülők, mi van a ti villátokon! 1./ A. családban. A hittel nevelő iskola sem nélkülözhette a családi szentélybeli nevelést. Ha pedig a hitvallásos levegőjű iskola a legjobb esetben - kiáll a vallásos nevelésből, a családi vallásos nevelés fontossága kimondhatatlanul nő, és a hivő szülőt szinte meg-
