Püspöki körlevelek 1946 (Szombathely, 1947)

— 2 — lesz. Jól ismerem egyházmegyénk papjainak és híveinek áldozatkészségét. Hiszem, hogy a szeminárium fenntartásában segítségünkre lesznek. A szemináriumban a teológusok száma jelenleg 20. Ezenkívül egy a központi szemináriumban, egy pedig a svájci Fri­­bourgban végzi tanulmányait. — Ez a lét­szám aggasztóan kevés. Egyházmegyénk szükséglete legalább is ennek kétszeresét kívánja. Nagyon kérem a lelkipásztorokat, hittanárokat és hitoktatókat, hogy a jó kertész gondosságával ápolják és gondoz­zák az ébredező papi hivatásokat. Buzgón támogassák a kitűnően vezetett opus voca­­tionist. Iskoláinkban és egyesületeinkben beszéljünk a papi hivatás magasztosságáról. Sokat imádkozzunk, hogy az Ür küldjön munkásokat a magyar aratásba. Jó példánk evangéliumi fénnyel hívogassa a Krisztus felé induló ifjakat. A papi hivatásokért tartandó imanapot külön fogom elrendelni. 5. Az 1944. évi bérmautam alkalmával arról győződtem meg, hogy a kemenesaljai kerületet nagy kiterjedése miatt meg kell osztani. A kerületet ketté osztva a kemenes­aljai felső kerületbe tartozik: Kemenes­­hőgyész, Kemenesszentpéter, Pápóc, Ke­nyéri, Ostffyasszonyfa és Vönöck. Esperese lett dr. Horváth István kenyéri plébános. A kemenesaljai alsó kerületbe tartozik: Celldömölk, Alsóság, Izsákfa, Nagysitke, Sömjénmihályfa és Nemeskocs-Boba. Es­perese továbbra is Tanay Ferenc alsósági plébános. Az elmúlt év mostohasága elle­nére is sikerült a következő helyeken új önálló lelkészségeket létesíteni: Olaszfa, Felsöszeleste, F elsőmar ác, Jakfa, Nagy pali. Bármennyire örvendetes is ez, még távol vagyunk attól az ideális lelkipásztori álla­pottól, hogy minden 800—1000 lelkes község önálló lelkipásztort kapjon. Külö­nösen súlyosan nehezedik lelkiísmeretemre a zalai részek lelkipásztori helyzete. Több helyen 3.000 lélek gondozása esik egy lelki­­pásztorra és 5—8 fílíális község gondozása terheli a plébánost. Az aratás nagy, de jelenleg kevés még hozzá a munkás. 6, A nehéz viszonyok megakadályozták az 1944-ben megkezdett bérmautam folyta­tását. Papjaimmal azonban igyekeztem főpásztori látogatásaim során állandó érint­kezésben lenni. Alig múlt el a háborús vihar, áldozatosan vállalkozó papjaimmal azonnal küldtem az egyházmegye minden részébe üzenetet és kértem híradást. Később magam is felkerestem egyes helyeken összejött papjaimat. Felejthetetlen emlékeim marad­nak ezek a találkozások. Némelyek 20 km-es gyaloglás után jutottak el a megbeszélésre. — Celldömölkön résztvettem a kemenes­­alj ai kerület esperesí gyűlésén. Felkerestem Izsákfát, ahol Hermann Flóris plébános helytállásának lett áldozata. A zalai rész esperesi kerületei részére Zalaegerszegen, Tófej lórántházán, Pákán és Bánokszent­györgyön tartottunk gyűléseket és lelki­pásztori megbeszéléseket. Résztvettem a kőszegi, szombathelyi felső és pinkavölgyi kerületek gyűlésein. Meglátogattam a kő­szegi, sárvári, vasvári, körmendi, szent­­péterfai, dozmati és búcsúi egyházközsége­ket. Mindenütt prédikáltam a híveknek, meghallgattam az egyházközség képviselő­­testületének és az egyesületeknek jelen­téseit. Ez alkalommal már tudomástokra ho­zom, T. T., hogy a jó Isten segedelmével tavasz folyamán bérmálást kívánok tar­tani a szombathelyi felső és pinkavölgyi, a szombathelyi alsó, letenyei, alsólendvaí alsó és felső, novai és zalaegerszegi kerü­letekben. A részletes utasítást később fogom megküldeni. 7. A háború átvonulása és a nyomában támadt nehézségek miatt ideiglenesen meg­akadt A. C. munka megindítására és cél­tudatos végzésére először pünkösd ünnepén a VIII. sz. körlevélben küldtem főpásztori irányításomat az újjáépítő munkáról. Majd az ifjúság lelkipásztori gondozásáról és a Szívgárda megindításáról írtam az iskolaév elején. Végül 2601/1945. sz. a. az esperesek­hez intézett részletes utasításomban vilá­gosan rámutattam azokra a munkákra, amelyet ezekben a történelmi időkben isteni Mesterünk tőlünk vár. Ebbe az A. C. orszá­gos vezetősége által közölt munkaterv is szervesen be van foglalva. Az esperesek jelentését várom a munka megindításáról. 8. Külön' kell megemlékezni azokról a károkról, amelyek katolikus iskoláinkat érték. Ezek között a legnagyobb veszteség a kőszegi szent Domonkos nővéreket érte. 200 személyes, kitűnően felszerelt inter­­nátusuk tűz martaléka lett. Súlyos kárt szenvedett a Kelcz—Adelffy internátus és a kőszegi missziós rendház. Felszereléseik­ben szenvedtek kárt a következő iskolák: Alsóság, Felsőmarác, Jánosháza, Kenyéri (zárda és óvoda), Kisunyom, Körmend, Nádasd, Pecöl, Petrikeresztúr, Sárvár, Szentléránt, Sörokpolány, Szentpéterfa, Szentkirály, Szécsisziget, Vasszilvágy, Zala­egerszeg, (Notre Dame). A javítások leg­több helyen megindultak és az iskoláztatás mindenütt a körülményekhez képest zavar­talanul folyik. Fel kell figyelnünk a szülők ragaszkodására katolikus iskoláinkhoz. A javításoknál és a téli fűtés biztosításánál dicséretre méltó buzgóságot és áldozatos­ságot tanúsítottak. Ezt a ragaszkodást és szeretetet iskoláink iránt fenntartó erővé kovácsoljuk össze a szülők szövetségében. 9. Iskoláinkkal kapcsolatosan óhajtok megemlékezni a gyermekek első áldozásá­ról. (2642/1944. és 835/1945. tanf. rendele­tek.) Ismerem a nehézségeket, de tisztában vagyok az elhárítás minden lehetőségével. A magyar család megmentéséről van szó. — Nem légvárakat építek. Tudom, hogy a

Next

/
Thumbnails
Contents