Püspöki körlevelek 1946 (Szombathely, 1947)

III. Caritas Christi urget nos. (ii. cor. 5**) 500. sz. Exhortatio quadra­­. gesimalis ad Clerum Idő parancsa. Tisztelendő Testvérek! Ha az Ür Jézus . látható alakban járna közöttünk és szem­lélné a háború viharának pusztításait, úgy hiszem, hogy hozzánk, papjaihoz, tanítvá­­' nyaihoz ezeket a szavakat intézné: „Emel­jétek fel szemeiteket és lássátok a szántó­földeket: már fehérek az aratásra... én erre küldöttelek titeket.“ (Jn. 435-38) Isteni Szíve könyörülő szeretettel nézné a romba­­dölt székesegyházat, Fájó együttérzéssel simogatná meg az édesapa nélkül maradt árvákat és vigasztaló szóval emelné fel a megtört lelkű hitveseket. Mindenkihez volna vigasztaló, erősítő szava, melynek nyomá­ban az esendő emberi szív erezné az isteni kegyelem áradását, mint az a vérfolyásos asszony ruhája szegélyének érintésétől érezte a belőle kiáradó erőt. De hozzánk, tanítványaihoz, első és talán egyetlen szava ez lenne: Emeljétek fel szemeiteket és nézzétek, a szenvedés ekéjével felszán­tott lelkek várják az isteni kegyelem mag­vetését. Oly készségesen nyilik meg a lelkűk az evangéliumi mag befogadására, mint az éles ekével felhasított barázda várja, hogy szívére ölelhesse a kenyéradó gabonát és termést hozhasson. Isteni tekintete látja ezeket a lelkeket. De lát minden lelket; azokat is, akik nem akarnak róla tudni és az ősbűn elbizakodottságával járják a vilá­got, bíztatják önmagukat, hogy Krisztus nélkül is boldog életet fognak teremteni. Jézus pedig újra csak azt mondja nekünk: Menjetek és hirdessétek az Evangéliumot minden teremtménynek. Hozzánk nincs más szava, csak a missziónak, az apostoli buzgó­­ságnak szent küldetése, amellyel munkára hív, áldozatra buzdít és azt kívánja, hogy az apostoli buzgóság lángolásával induljunk neki a munkának. Rómában van egy fest­mény, amely Loyolai Szent Ignácot ábrá­zolja, amint Jézus Szíve lángjánál meg­­gyujt egy fáklyát. Alatta ez a felírás: „Ite, incendite mundum!" Ez a kép szemléltesse nagyböjti exhortációm alapgondolatát: Caritas Christi urget nos. A történelmi sorsforduló bekövetkezett. A nagy konvulziókon átesett világ most várja az új, az igazi, a boldog életet. Ebben a munkában a magyar katolikus papságnak az első vonalban kell kivennie a részét. Sem nehézségektől, sem akadályoktól megriad­nunk nem szabad. Eszményképünk Krisztus. Az ő nyomdokain indul junk el, hogy hat­ványozott buzgósággal teljesítsük küldeté­sünket. Mélyértelmű az Anyaszentegyház figyelmeztetése az oltárhoz közeledő diáko­­nusok számára. Az áldozópap kötelességeit vázolja. Hallja, hogy a pap hivatása miben áll. De meg kell azt is hallania, hogy ezt a küldetést az Egyház nem szerényen óhajtja, gyengén kívánja, hanem Krisztus megfellebbezhetetlen parancsát hordozva a kemény oportet szóval sürgeti. Krisztus munkájában Krisztus leikével vegyünk részt. Krisztus tüzet hozott erre a földre. Ennek a tűznek nem lehet pihennie! A mennyei Atya dolgozik és én is dolgozom, (Jn. 5J7) mondja az isteni Mester és az ő papjának állandóan dolgozni kell. A jogos pihenést is arra kell felhasználnia, hogy erőt merítsen az újabb munkára. Sacer­dotem enim oportet! Ez a kemény parancs állandóan visszhangozzék lelkűnkben, hogy apostoli buzgóság nélkül nem tudok eleget tenni annak a várakozásnak, amellyel a Sancta Mater Ecclesia elém állt, mielőtt a kézfeltétel által Isten papja lettem. „Hoc enim sentite in vobis, quod et in Christo Jesu“, (Phil. 25) mondja az apostol. Papi felszenteltségem, Anyaszentegyházam és a vox temporis, vox Dei kemény idő­szerűsége követeli, hogy Jézus Szívénél gyújtsam meg szívemet és Jézus Szívének tűzével végezzem apostoli munkámat. Apostoli buzgóság Krisztus szívének szeretetében születik, él és dolgozik. Szent Ágoston mondja, hogy aki nem szeret, az nem buzgólkodik. A papi buzgóság lénye­géhez tartozik az, hogy bennem erősen lángoljon Jézus Krisztusnak nagy szeretete. Ezzel a szeretettel nézzem isteni Mestere­met, miképen végzi megváltói munkáját és ez az isteni példa vezessen, irányítson apostoli munkám végzésében. Az Ür Jézus az apostoli buzgóságnak legfölségesebb ideálja, tüzének elosztója és erejének kegyelmi osztogató ja. A forrás.

Next

/
Thumbnails
Contents