Püspöki körlevelek 1941 (Szombathely, 1942)
- 70 reseti adóalap. Ez már több nehézséget okoz. Ha a javadálmasok mind általános kér. adót fizetnének karc és egyéb járandóságaik után, könnyű lenne ezen alapot kiszámítani, mert ezen adó %-os adó, bár a % községenkint váitozhatik. Azonban a bizottság tudomása szerint a legtöbb javadalmas az „alkalmazottak kereseti adóját“ fizeti. Ez nem %-os adó, hanem tételes. A kirótt adóból nem lehet az alapot pontosan megtudni, de még a táblázatból sem, mert az fokonkint 200, sőt több P-vel ugrik Egyébként ez az adónem, ahol a legtöbb szub jektivitásnak lehet szerepe. így az adóalapnak az adóhatóságtól Való beszerzése nem vezetne objektív eredményre. Végül pedig 960 P évi jövödelmen alul nincsen is ilyen adó. Földadó-alap. Ennél a nehézség leküzdhetetlen. A földadó alapja a kát, t. jövedelem. Ezt meg lehet tudni akár a kát. ívekből, akár szorzás útján. Az aranykoronában kifejezett kát. t. jövedelemnek 20%-a, a P-re átszámítottnak 23.2%-a földadó. A nehézség az, hogy míg az előbbi két adónem a mai jövőd elmet veszi alapul, a kát. t. jövödelem egy régi, reális megállapítás. Ez köztudomású dolog. Ezt még először egy szorzószámmal be kellene szorozni, hogy a mai jövödelmet megkapjuk. A szorzószám illetékesek információja szerint 4.2—6.8 közt mo zog. Hogy melyik veendő, az függ a kát. t. jö vödelemnek holdankinti átlagától és az illető község (nem plébánia) értékesítési lehetőségeitől, pl. jók-e az útjai, van-e vasútja, messze van-e a piaca stb- Vannak vidékek, melyekre van ilyen értékesítési osztályozás, más vidékekre pedig nincsen. További nehézség az, hogy ezt a beszorzást csak a földre és rétre lehet alkalmazni, de erdőre, szőllőre és nagyobb legelőre sehogy sem. Ezekre más rendszert kellene kitalálni. Mivel pedig a javadalmasok jövedelmének zöme ingatlanból ered, a legfőbb jövedelmi forrásra nézve alig leküzdhető nehézségek állanak fenn. Ha pedig a közgyűlés megszavazna valami átlagos szorzószámot, hol marad akkor az igazságosság és arányosság érvényesülése? A kifejtettek alapján a bizottság véleménye az, hogy az elfogadott javaslat második iránya sem vihető keresztül és ha mégis megkísérel-nénk, az eljárás nem lenne egyszerűbb, mint a bizottsági javaslaté s feltétlenül távolabb járna az emberileg elérhető igazságosságtól, mint a bizottság javaslata. A bizottság kijelenti, hogy az új közgyűlésig csakis a folyó ügyeket intézi, de semmi irányban javaslatot nem dolgoz ki. Legfeljebb arra vállalkozik, hogy begyűjti az összes adókra és a jövödelmi alapokra vonatkozó kimutatásokat s azokat feldolgozza. A bizottság véleménye szerint a közgyűlés előtt három lehetőség áll: vagy igazságosságon nyugvó, részletes, szabatos és végrehajtható formába önti az elfogadott javaslatot, vagy elfogadja a központi bizottság kidolgozott javaslatát vagy talál valami jobb megoldást. * A közgyűlés jegyzőkönyvét az új kivetési alapra vonatkozó 5. d) pont kivételével jóváhagytam. Ezt a részt új megtárgyalás végett a tavaszi rendkívüli közgyűlés elé utalom, melyet alkalmas időben össze fogok hívni. Addig pedig elrendelem, hogy a jelen körlevélhez csatolt ívet az összes adókról és jövödelmi alapokról minden pap kitöltse s a központi bizottság címére január első hetében megküldje. Ezen rendeletem a muravidéki apóst, kormányzóság papjai közül csak azokra vonatkozik, akik az egyházmegye területén teljesítenek szolgálatot. A jelentéshez csatolni kell az összes adóíveket és egyéb kivetéseket eredetiben vagy hitelesített másolatban. A templompénztárakra nézve az 1941. II. körlevélben 449. a. szám alatt kiadott rendeletemet továbbra is fenntartom és az ott közölt szabályok pontos betartását megkívánom. Szombathely, 1941 december hó 9-én. f JÓZSEF sk., szombathelyi püspök, muravidéki apostoli kormányzó. Martineum Rt. Szombathely.
