Püspöki körlevelek 1941 (Szombathely, 1942)
- 69 — 6. A központi bizottság előterjeszti az 1942. évi költségvetés tervezetét. 60.000 P várható bevétellel szemben 70.000 P. kiadás mutatkozik, minthogy a drágasági segélyekre és váratlan kiadásokra, esetleges új nyugdíjazásokra is kell gondolni. A közgyűlés az előterjesztett tervezetet elfogadja s kimondja, hogy a kb. 10.000 P hiány fedezetét az új alapon történő kivetéstől reméli s ha szükséges, a tartalékalapot is igénybe veszi. n) Központi bizottság javasolja, hogy a jövő év tavaszán rendkívüli közgyűlés tartassák. Ez határozzon az „adóív alapján“ való kivetés részleteire nézve, a drágasági segélyek megszüntetése s ehelyett a nyugdíjak további emelése s az összes kapcsolatos kérdések (esetleg progresszív adózási kulcs) ügyében. Egyenlőre pedig az legyen a modus vivendi, hogy 1942. március végéig minden tag külön felhívás nélkül köteles befizetni — de csak elszámolási előlegként — P-re kikerekítve azon összeget, mely rá az 1941. év II. felére ki volt vetve. Az indítványt a közgyűlés elfogadta. o) A központi bizottság szabad kezet kér és kap a betegsegélyek, a káplánfizetési és káplántartási segélyek megszavazására. 7. Az 1941. évi számadás felülvizsgálatára a közgyűlés Kaltenecker Károly és Varga Gábor c. esperes urakat küldi ki. 8. Dr. Sághy Elek oly irányban szólal fel, hogy ha már a közgyűlés elfogadta az „adóív alapján" való hozzájárulást, akkor ezt alkalmazni kell a fixfizetéses tagokra is. Kezelő kanonok javaslatára a közgyűlés ebben nem határoz, hanem a jövőben megoldandó kérdések közé utalja. Elnök a közgyűlést imával zárja. * A közgyűlés jegyzőkönyvét azért tettem közzé ilyen szokatlanul bő kivonatban, hogy az egyesület minden tagja tiszta képet nyerjen a helyzetről. Ehhez tnég hozzáteszem, hogy az új közp. bizottságtól a következő tartalmú felterjesztést vettem. A központi bizottság november hó 25-én foglalkozott az új adózási alapra nézve elfogadott javaslattal s egyhangúlag kimondotta, hogy azt nem tartja kivihetőnek. Álláspontját bőven meg is okolta a következőkben. Az új összeírást nem ő kezdeményezte, hanem a közgyűlés, mely alapelvül azt tűzte ki, hogy az aránytalanságok megszűnjenek. Ezen cél érdekében dolgozott ki a bizottság egy reális, részletes tervezetet. A közgyűlés jónak látta, hogy ezt leszavazza és helyette elfogadjon egy hiányos, általános javaslatot. A bizottsági ülésen megkérdezték dr. Székelyt, mi volt az ő javaslatának intenciója és lényeges tartalma. Dr. Székely nem tudta határozottan megmondani, hogy mit akart voltaképpen: az adóívekben szereplő, kirótt adók végösszegének megadóztatását-e vagy pedig az azok kivetésére szolgáló alapokat óhajtotta kivetési alappá tenni. Most utólag úgy látja, hogy ez utóbbira gondolt, de nem a vagyont, hanem csak a jövedelmet kifejező alapokat kívánta nyugdíj járulék alapjává tenni. Ezért a bizottság megvizsgálta mindkét lehetőséget. Alapelvként azt mondta ki a bizottság, hogy csakis a lelkészi jövedelmet jogos a kivetés alapjává tenni s okvetlenül el kell kerülni ugyanazon jövedelemnek kétszeres vagy többszörös megadóztatását. Ez még nem zárja ki a progresszív kulcs alkalmazását. Ezen elv alapján a bizottság az első lehetőséget, hogy t. i. az adóívekben szereplő öszszes adók végösszegének bizonyos %-a legyen a nyugdíjhozzájárulás, a lehető legegyszerűbb, de a legigazságtalanabb módszernek tartja. A kirótt adók egy része nemcsak a javadalmí jövedelmet, hanem a lelkészi vagyont is megadóztatja, sőt a magánvagyont és magánjövedelmet is. Akik jövedelmi adót fizetnek, azoknak lakása is meg van adóztatva, másoké pedig nem. Az adókban, főleg a pótlékokban vagyon és jövedelem ismételten meg van adóztatva. Az öszszes adók végösszegét kivetési alapul venni olyan igazságtalanság lenne, melyben a bizottság legfeljebb technikai közreműködést vállal, de a lelkiismereti felelősséget elhárítja magától. A második lehetőség az, hogy ne az adókat, hanem az adóalapokat vegyük mi is alapul. Ezen esetben is ki kell zárni mindazon alapokat, melyek a vagyon adóztatására szolgálnak. Maradnak tehát a jövedelmet feltüntető alapok. Ha minden javadalmas fizetne jövedelmi adót, ez a lehetőség könnyen kivihető volna. Egyszerűen elfogadnánk a jövedelmi adó-alapot, legfeljebb a magánjövedelmet kellene az alapból leütni. A bizottság azonban adóügyi szakembertől információt kapott arra nézve, hogy ha a javadalmasnak jövedelme biztosan alul van 3600 P-n, annak tüzetesebb megvizsgálásával nem foglalkoznak. Ezeknél tehát a többi adóalapokat lehetne csak figyelembe venni. Ilyen van három. A házadóalap. Bérháza alig néhány plébániának van. Adóalapjuk a nyers házbérjövedelem, melyet könnyen meg lehet állapítani. A ke
