Püspöki körlevelek 1941 (Szombathely, 1942)
— 67 — tolni. Az erdőjövödelmet a kitermelt famennyiség értéke adja, a kitermelési, beszállítási és erdősítési költségek levonásával. Adózás tárgyát képezi minden olyan mellékjövedelem, amit a tagok bárminő forrásból egyházi jellegű tevékenység fejében kapnak, pl. hitoktatási díjak, hitokt. túlórák. A graciálék szintén. A természetben élvezett lakás senkinél sem jön Számításba s ennek megfelelően a lakbér sem adóztatható meg senkinél sem. Akik természetben kapnak ellátást, azoknak fizetéséhez városokban 1200 P, egyebütt 1000 P hozzászámíttatik, viszont a javadalmasok ugyanily összeget helyezhetnek levonásba káplántartás címén. A manuális stipendiumok senkinél nem adóztathatók mag. Kiadásba helyezendők, azaz levonásba jönnek mindenkinél a közhatóságilag kirótt összes adók és közterhek. A lótartás címén eddig levonásba helyezett átlagösszegek megszűnnek, helyettük levonásba helyeztetik a bárminő funkciók címén jogos tényleges fuvarköltség. A járandóságok árai házhoz szállítva értendők, tehát ahol a beszállítás a javadalmast terheli, méltányos fuvart levonásba helyezhet. A párbérbehajtási költségek címén nem a szokásos egy hatod, hanem a tényleges költség levonható. Bérépületeknél a tényleges rendes fenntartási költségek és közterhek levonásba kerülnek. Javadalmi épületeknél csak a rendkívüli fenntartási költségek, ha a javadalmast terhelik. A tiszta jövödelem megállapításának eljárási része pedig az, hogy minden tag önmaga készíti el jövedelmi bevallását, mely csak belső használatra szolgál s az 1927. évi hivatalos összeírásnak jogi vonatkozásait (kongrua, korpótlék) érintetlenül hagyja. A javadalmasok vallomásait először egy háromtagú kerületi bizottság bírálja felül a beterjesztett igazolások alapján s változtathat rajta. Másodszor egy egyházm. felülbírálóbizottság elé kerülnek, mely akár föllebbezésre, akár anélkül szintén változtathat. Ennek megállapítása végérvényes. A javadalmasok mindig az előző év jövedelme alapján fizetnek a folyó évre járulékot. Ha azonban a jövedelemben lényeges változás áll be, joguk van az év végén új megállapítást kérni. A nem javadalmasok bevallásait a központi bizottság bírálja felül. Ők mindig a folyó évi jövedelem alapján fizetik a folyó évi járulékot. A központi bizottság elkészítette a Bevallási ív mintáját és azt a részletes Utasítást, mely az egyes tételekre az eddig közölt alapelveket szemelőtt tartva bőséges felvilágosítást ad. Ezeket, ha a közgyűlés kívánja, felolvastatja, az ennek következtében szükségessé váló alapszabály-módosítás tervével együtt. Ezt a javaslatot a bizottság azért is tette magáévá, hogy mindenkinek alkalma nyíljék arra a lelkiismeretes bevallásra, melyet a közgyűlés hangsúlyozott és hogy a papságnak is része és felelőssége legyen az új adózási alap megállapításában. A központi bizottság javaslatával szemben dr. Székely László azt javasolja, hogy a járulékok kivetése „adóív alapján“ történjék. Szerinte javadalmasoknál nyugodtan elfogadhatjuk az adóhivatal adatait. Ha nem is felelnek meg mindenben a való állapotnak, mégis jobban megközelítik a valóságot, mint azok, melyeket nem szakértő paptársak bírálnának felül. Ezeket vesszük alapul az egyházközségi adók kivetésénél is. A bizottság által hozott javaslat kivitele költséges és körülményes. Dr. Király János és dr. Sághy Elek a bizottsági javaslatot ajánlják. Tagadják, hogy az adóhatóságok becslése megbízhatóbb lenne a bizottság által ajánlott, kettős felülvizsgálat alá eső értékelésnél. Rámutatnak arra, hogy az egyes adónemek közt oly aránytalanságok vannak, melyeket egy szintre hozni lehetetlen. Rövid szünet után az elnök szavazásra tette fel a két javaslatot. A bizottság javaslata mellett szavaztak 9-en, dr. Székely javaslata mellett 21-en. Elnök tehát dr. Székely javaslatát elfogadottnak jelenti ki, s ezzel a tervezett alapszabály-módosítás is tárgytalanná vált. Kezelő kanonok a szavazás után rámutat arra, hogy az elfogadott javaslat annyira általános és hiányos, hogy nyers anyagnál egyébnek nem tekinthető. Az új központi bizottság dolga lesz, hogyan tud boldogulni evvel a ki nem dolgozott javaslattal s minő végleges formában hozza azt a jövő közgyűlés elé. e) Muravidéki nyugdíjpénztár. A megyéspüspök úr, mint a Muravidék apóst, kormányzója, az ottani nyugdíjas papság részére külön nyugdíjpénztárt létesített. (L. 1941. IX. körlev.) Evvel kapcsolatban a közp. bizottság javasolja, hogy az egyesület engedje át s a tartalékalapból utalja ki ennek a pénztárnak azt a kb. 2000 P-t, amit az 1924—7 években, tehát már az elszakítás után, ottani volt papjaink fizettek be az egyesület pénztárába. Továbbá addig, amíg ez a pénztár megindulási nehézségekkel küzd, bocsássunk kölcsönt rendelkezésére. Keresztury Vince ottani nyug. plébános azon kérelmét, hogy fogadja el őt nyugdíjra, vagy legalább kiegészítésre az egyesület, a főhatósági intézkedés után tekintsük tárgytalannak.
