Püspöki körlevelek 1941 (Szombathely, 1942)
2470. sz. Egyházközség képviselete a bíróságok előtt. — 57 — cseh-szlovák jogszabályok uralmát azonban a méltányosságnak is megfelelő időbeli korlátokhoz kellett kötni. Ezt a korlátot a rendelet az 1939. évi július hó 1. napjában állapította meg. Eddig tehát módjában állott a szülőknek gyermekeik vallását megfelelően rendezni és vallásjogi helyzetét a magyar jogszabályok rendelkezéseihez képest szabályozni. Erre a határidőre Méltóságod nagybecsű figyelmét annak idején a rendelet szövegének külön megküldésével szerencsém volt felhívni.“ Az első bíróságok jogi állásfoglalásukban az egyházközségek bíróság előtti képviselete tekintetében különféle álláspontra helyezkedtek. Voltak ítéletek, amelyek a főpásztor képviseletét vitatták, mások az egyházközség elnökét ismerték el az egyházközség perbeli képviselőjének. A budapesti kír. ítélőtábla egy egyházközség ellen indított polgári perben az alsóbíróság döntésével szemben P X. 1013/941—9. sz. ítéletében, melyet alább közlök, kimondta, hogy mindazokból az ügyekből és jogügyletekből kifolyólag támadt perekben, amelyeket az egyházközségi Igázgatási Szabályzat 49—89. §-ai szerint az egyházközség hivatott elintézni, az egyházközséget annak elnöke és nem a főpásztor jogosított a bíróságok előtt képviselni. Ezzel kapcsolatban úgy rendelkezem, hogy az egyházközségek elnöke azokról a perekről, melyeket az egyházközség akar megindítani, a megindítás előtt, azokról pedig, melyeket az egyházközség ellen indítottak, a tudomásvétel után értesítsék az egyházi hatóságot, hogy az véleményét nyilváníthassa, utasításait megadhassa és esetleg a jogi képviselet ellátásában segítségükre lehessen. Az ítélet szövege a következő: „A Magyar Szent Korona nevében! A Budapesti Királyi ítélőtábla ___________ ügyvéd által képviselt------------- felperesnek_________ ügyvéd által képviselt ----------------- rom. kát. Egyházközség alperes ellen 3681.50 P tőke és jár. iránt a---------- kir. törvényszék előtt indított 5087,60 P-re felemelt és ugyanott az 1940. évi december 30. napján P. 2850/1940—3. szám alatt hozott ítélettel elintézett perében az alperes képviseletében perbevont dr. Serédi Jusztinián bibornok hercegprímás, esztergomi érseknek az 1941, évi január hó 13. napján 4. sorszám alatt beadott fellebbezése folytán 1941. évi június hó 11. napján befejezett szóbeli tárgyalás alapján az alul megjelölt napon meghozta a következő ítéletet: A kir, ítélőtábla az elsőbíróság ítéletét megváltoztatja, a pergátló kifogásnak helyet ad és az eljárást megszünteti. í A peresfelek között úgy az elsőbíróí, mint a fellebbezési eljárás költségét kölcsönösen megszünteti. Indokok: A felperes keresetében a______ róm. kát. Egyházközség alperestől követelte az esztergomi főegyházmegyei hatóság 965/1939. számú jóváhagyó határozata alapján épített iskolához szállított építési anyagok árának megtérítését. A felperes az Egyházközséget dr. Serédi Jusztinián bíboros hercegprímás útján vonta perbe. Dr. Serédi Jusztinián a Pp, 180, §-ának 6. pontjára való hivatkozással pergátló kifogást emelt azon az alapon, hogy az Egyházközség képviseletére annak egyházi elnöke (a plébános) és nem a megyéspüspök — illetőleg érsek — hivatott. Az elsőbíróság dr. Serédi Jusztinián pergátló kifogásának nem adott helyet. A Pp. 72. §-a szerint a törvényes képviselet kérdését az erre nézve fennálló szabályok szerint kell megítélni. A M. M. Tj. 45. §-ának az élő jogot megtestesítő rendelkezése szerint jogi személy nevében és képviseletében szerződés kötésére, egyéb jognyilatkozatok tételére, valamint más cselekmények végzésére a jogi személynek erre rendelt szervei hívatottak. Hogy melyek ezek a szervek, azt más szabályozás híján közelebbről a szervezeti szabályok határozzák meg. A m. kir. vallás- és közoktatásügyi Miniszter az 1938. évi október hó 26. napján 3222/1938. sz. alatt kiadott rendeletével a magyarországi katolikus egyházközségek igazgatási szabályzatát jóváhagyta. Amennyiben ez a szabályzat rendelkezéseket foglal magában az egyházközség képviseletére nézve, a képviseletre vonatkozólag a szabályzatot kell irányadónak tekinteni. E szabályzat 5. §-ának 2. bekezdése szerint egyházi és világi hatóságok előtt az egyházközséget az egyházi elnök képviseli, kivéve, ha a fennálló szabályok szerint az egyházközség képviseletére az egyházmegyei hatóság hivatott és illetékes. Ez az egyházi elnök a 21. §. szerint rendes körülmények között az egyházközség terű-
