Püspöki körlevelek 1941 (Szombathely, 1942)
— 38 — sem pertinentium quae hucusque iurisdictioni Ordinarii Lavantini subiectae fuerunt et nuper ad Regnum Hungaricum reversae sunt, quousque regimini earumdem paroeciarum definitive a Sancta Sede provideatur. Statuimus autem ut praesens Decretum ad notitiam feratur cleri et fidelium earundem paroeciarum. Hoc decretum suam obtinet vim ab ineunte die 1 Junii huius anni. Datum Budapestini ex Aedibus Nuntiaturae Apostolicae die 20. Maji 1941. f Angelus Rótta m. p. Archeppus tit. Thebar., Nuntius Apostolicus L. S. püspök joghatósága alatt állottak és a közelmúltban tértek vissza Magyarországhoz, amíg a Szentszék által az említett plébániák kormányzatáról végleges gondoskodás történik. Elrendeljük azt is, hogy jelen dekrétum az említett plébániák papságának és híveinek tudomására adassák. A dekrétum ezen év június hó 1-től kezdve lép hatályba. Kelt Budapesten, az apostoli nunciaturán, 1941. május 20-án. Rótta Angelo sk. thébai c. érsek, apostoli nuncius. Most, amikor átveszem felettetek a lelki hatalmat, püspöki jelszavamat állítom elétek: Cor pro corde! Szívet szívért! Ügy vélem azonban, hogy ezt a jelszót most nemcsak a ti új főpásztorotok, hanem az egész magyar haza is üzeni nektek. Amikor imádkoztok és amikor dolgoztok, adjátok oda a szíveteket Istennek, az Ő Szent Egyházának, az édes magyar hazának és új főpásztorotoknak és higyjétek el, hogy szívet, szeretetet és megértést kaptok érte. A ma közénk szálló Szentlélek Isten tüze olvasszon össze bennünket az ö szeretetével és kegyelmeivel. Amen. %♦# 'r 1191/b. sz. Vísepastírski pozdrav dühovnikom i vernikom vrnjenih krajov. Elrendelem, hogy ezen főpásztori szózat az apostoli admínisztratura minden templomában ezévi pünkösd ünnepén a szószékről felolvastassék; az egyházmegye templomaiban pedig legalább a lényeg szerint a hívekkel közöltessék. V Kristusi predragí moji dühovniki i vernikí! V zadnjoj okroznici, stero sam doposlao tüdi plébánosom vrnjenih krajov, sam ze dao izraz tistoj ocinskoj radostí, stera mi srce napunjava te, kda se zglednem proti juznoj strani moje cerkvene pokrajine, proti Soboti i Lendavi. Vogrskí narod ne nikdar tak molo, kak leta 1938, kda se je klanjala Kristusi Krali v Oltarskom Svestvi, v glavnom mesti drzave s narodi sveta sküpno, nasa lublena, ocrbínjena domovína. Brezprimerna je bíla tista gorecnost i poboznost, s sterov je v dvojnom svetom leti sprejelo ofrbinjene drzave lüdstvo, med nami hodeőo Sveto Desnico nasega prvoga svetoga Krala, Sv. Stefana dragi ostanek. Molili smo za vas, i Bog je poslühno nase molitve. Sveta Desnica je pobozala krómé kotrige, i na to se je cüda zgodila: od leta do leta se poveksavamo; v. Trianoni na nas zvezane verige so spadnole, i vas znova moremo na srce obinoti. Zalostili smo se zavolo vas, kda ste nam menkali; zdaj ste pa nase veselje, ka ste se znova k nam povrnoli. Nase veselje se je stopnjevalo, kda so na naso ponizno prosnjo slavno vladajoci Sveti Oea blagovolili odrediti, da se vi, v Kristusi dragi moji dühovniki i verniki, vracate ne samo k vogrskoj domovini, nego i na nase ocinsko srce. S veseljom vám naznanim, da so me sveti Oca Pius XII. s 1. junijom tekocega leta, to je s denesnjim dnevom, zaednok za Apostolskoga Adminstratora tistih zupnij imenüvali, stere
