Püspöki körlevelek 1941 (Szombathely, 1942)
— 26 — püspök úr által megállapítandó tartásdíjra. Az 1929. évi közgyűlési jegyzőkönyv azon kitétele, hogy az ilyenek „minimális nyugdíjra tarthatnak igényt“ téves. A közgyűlés kéri általánosságban a megyéspüspök urat, hogy az ilyenek segélye a minimális nyugdíjnál lehetőleg nagyobb ne legyen s a megállapításnál az illetők vagyoni helyzetét is vegye figyelembe. g) Az OTBA betegellátással kapcsolatos kérdéseket a közgyűlés leveszi a napirendről, mert még az sem dőlt el, hogy kötelező-e, vagy önkéntes-e a tagság. h) Kiss Gyula sok év óta hátralékos amerikai papunk ügyében a közgyűlés erélyes intézkedésre kéri a megyéspüspök urat. i) Az amerikaiak kivetési alapjára nézve a közgyűlés elfogadja azt, mint irányelvet, hogy csak fizetésük után tartoznak adózni, egyéb jövedelmeik után nem. Azonban dollárban fizetnek a javadalmasok kulcsa szerint. De egyéb jövedelmeiket is be kell vallaniok s a központi bizottság az összes körülmények figyelembevételével eszközli a kivetést, az aránytalanságok elkerülése végett. A késedelmi kamatokat is meg kell fizetniök. j) A Burgenlandba incardináltak (Drimel, Gílsvert, Jagenbrein, Ködl, Lautz, Putz, Raffel) összes hátralékát komoly mérlegelés alapján a közgyűlés törli, bár elvileg kimondja, hogy az egyházmegye kötelékéből kilépőknek a hátralékot meg kell fizetniök. Gáspár János hátralékát szintén elengedi a közgyűlés, mert a petersoni egyházmegyébe felvétetett és éveken át rendesen fizetett. A 27 éve hátralékos Horváth Lőrinc excardinációja ellen gyakorlati okokból nehézséget támasztani a közgyűlés nem akar, ezért hátralékát leírja, 500 dollár kivételével, melynek megfizetésére lelkiismeretben köteles. k) Volper Pálnak a közgyűlés havi 187 P-t továbbra is utal, részben betegsegélyként, részben kölcsönként. (Azóta az ügy olyan megoldást nyert, hogy nevezett 1940. végéig járó jugoszláv nyugdíjához hozzájutott s a kölcsönt az egyesületnek be is fizette.) 1. A közgyűlés kimondja, hogy további intézkedésig az 1927-ben megállapított nyugdíjfokozatok közül az első 10-ben 10%, a következő 8-ban 15 %, az utolsó 8-ban 20 % lesz a csökkentés. m) Borsfa, Gellénháza, Kálócfa és Rábafüzes kuráciák 1941-re is káplánílag adóznak. n) A közgyűlés a készpénzből élőket anyagi felelősség mellett kötelezi, hogy a jövedelmi adataikra vonatkozó bevallási ívet lelkiismeretesen töltsék ki s az előforduló változást azonnal jelentsék. o) Holczmann István kéri, hogy szolgálati évei 13 helyett 15-ben állapíttassanak meg s a havi 6 pengő különbözőiét nyugdíjazása kezdetétől számítva kapja meg. A közgyűlés a kérelmet elutasítja, de egy évre megszavaz neki 6 pengő rendkívüli segélyt. p) Az elszakított területeken élő volt papjaink nyugdíjára és segélyére vonatkozó 1929.-évi határozat különféle okokból vita tárgya lett. A központi bizottság sokat foglalkozott a kérdéssel s javaslatára a közgyűlés ezt határozta: Ha az elszakított területeken működő olyan volt papunk, aki az 1929. évi közgyűlés idején még aktív szolgálatban volt, nyugdíjért hozzánk folyamodik, kérvényét el fogjuk utasítani azzal a megokolással, hogy az 1929. évi határozat az egyházmegye minden volt papjának módot nyújtott arra, hogy tagnak jelentkezzék s így az egyesület segélyében részesedjék. Aki ezt nem tette meg, az saját maga szakította meg az egyesülethez való viszonyát. Az illető folyamodó dolga azután, hogy ő erre miként védekezik. Ha védekezik, azt a központi bizottság mindenkinél egyénileg bírálja el s javaslatát a közgyűlés elé terjeszti. Egyébként a közgyűlésnek, ha módja van rá, mindig joga van elszakított testvéreinket a jogi elutasítás fenntartásával karitatív alapon segélyezni. Három olyan papunk van Burgenlandban, aki az 1929-es határozat idején már nyugalomban volt. Ezekre a közgyűlés azt határozza, hogy jogi viták mellőzésével gyakorlatilag oldja meg a kérelmüket. Kettő már folyamodott kiegészítésért. Gartner Józsefnek a német nyugdíj s azon összeg közt, ami itt megilletné őt, felmerülő külömbözetet a közgyűlés megszavazza, de csak évről-évre s ennek előfeltétele az, hogy nyugdíjképességét a mi főhatóságunkkal ismertesse el. (Megtörtént.) Bencsits Józsefre nézve azt határozta a közgyűlés, hogy német nyugdíját csak a kényszernyugdíj összegéig egészíti ki egy évre, amennyiben nyugdíjképességét a mi főhatóságunkkal elismerteti. 6. Kezelőkanonok előterjeszti az 1941. évre a költségvetés tervezetét s az azzal kapcsolatos kérdéseket. A jelenlegi állapot szerint 1941- ben körülbelül 60.000 pengő kiadásunk lesz, amelyből csak 48.000 pengőre van fedezet. A közgyűlés elfogadta a tervezetet s a kapcsolatos indítványok dolgában ekként határozott:
