Püspöki körlevelek 1941 (Szombathely, 1942)

I — 27 — r) A betegsegély és káplántartási segély folyósításában a központi bizottság szabad kezet kap, de a megjelölt átalány (1.400 pengő, illetve 2.000 pengő) keretében lehetőleg marad­jon meg. s) Közgyűlés kéri a megyéspüspök urat, kegyeskedjék a magas püspöki karnál lépése­ket tenni, hogy az államsegély ne csupán a papi létszám szerint osztassák fel, hanem az egyházmegyék vagyoni helyzete szerint, vagyis a nyugdíjadó alapját képező jövedelmek vég­összege szerint. sz) Közgyűlés kéri a megyéspüspök urat, hogy nyugdíjazásokat végszükség nélkül egye­lőre ne rendeljen el. A közgyűlés szívesen vállal inkább, ahol a kérdés ezzel megoldható, káplántartási segélyt az alapszabályok 46. t?-a értelmében. t) A szombathelyi felső esperesi kerület azon indítványát, hogy a hiány fedezésére a kulturadó személyenkint 4 fillérrel emeltessék, ami körülbelül 13.000 pengőt jövedelmezne, a közgyűlés Könczöl Antal felszólalására, a mai viszonyok között nem tartja kivihetőnek. A ke­rület másik javaslatát — a templompénztárak évi tiszta jövedelmének 10 %-os megadóztatá­sát — módosabb templomoknál még ennél is nagyobb összeg beutalását — a közgyűlés helyesli. Dr. Király János a hiány fedezésére azon indítvánnyal lépett fel, hogy a nem szerzetes plébániák templomainak, alapjainak és törzs­vagyonának birtokában levő Egyházmegyei Ta­­karékpénztár-i részvények hozamából 1 % utal­tassák át a papi nyugdíjra. Kijelenti azonban, hogy indítványát részleteiben átgondolni nem volt módjában. Könczöl Antal ezt az indítványt kiterjesztendőnek véli a javadalmi és törzsva­gyoni alapok készpénbetéteire is. A közgyűlés mindkét javaslatot elfogadta s a megyéspüspök megfelelő intézkedését kérte. Egyebekben pedig kimondta, hogy a javadalmasok adózási kulcsát 5 %-ról 6 %-ra emeli fel, a fixfizetésesek kul­csát 4 c/c-ban, a káplánokét 3 ü/t -ban meghagyja s a hiány fedezésére a tartalékalapot veszi igénybe. v) Kováts József és dr. Sághy Elek java­solják, hogy az 1896-ban végrehajtott, 1927-ben revideált plébániai javadalmi összeírásokat új­ból revideálni kellene lelkiismeretes bevallás és ellenőrzés alapján, részben a mutatkozó aránytalanságok és igazságtalanságok kiküszö­bölése végett, részben mert jelentékeny több­let volna elérhető. A közgyűlés kimondotta, hogy a revíziót elvben helyesli, azt a koronákon tárgyaltatni óhajtja, a kivitelt alkalmasabb időre véli ha­­lasztandónak, 7. Az 1940. évi számadások felülvizsgálá­sára a közgyűlés Illés György és dr. Rozmán József espereseket küldi ki. Elnök a közgyűlést imával zárja. • * A megyéspüspök úr a közgyűlés jegyző­könyvét egyes megjegyzésekkel 27 1941. sz. alatt jóváhagyólag tudomásul vette. Az Egyház­­megyei Takarékpénztári részvények osztaléká­nak, a javadalmi és törzsvagyoni készpénzbeté­tek jövödelmének megadóztatásáról szóló ja­vaslatokat nem fogadta el, aminthogy a köz­ponti bizottság is saját felelősségére kérte a püspök urat e javaslatok mellőzésére, mivel utólagos számításokból kiderült, hogy ezek nem hozhatnák meg a kívánt eredményt és egyéb jogos aggályok is merültek fel velük szemben. A templompénztárak megadóztatása ügyében a f. évi II. körlevélben 449 a) sz. alatt intézke­dett. Bencsits József ügyében elfogadta a köz­ponti bizottság azon utólagos javaslatát, hogy német nyugdíja havi 150 pengőig egészíttes­­sék ki.

Next

/
Thumbnails
Contents