Püspöki körlevelek 1936 (Szombathely, 1937)
1 IX. 2770. sz. Absolutio sacerdotum ab excommunicatione, de qua in can.2388 §1 Lex sacri coelibatus inter Latinos adeo Sanctae Ecclesiae curae semper fuit atque est ut, si agatur de sacerdotibus, fere nunquam super ea retroactis temporibus dispensatum fuerit, nunquam prorsus, ne in mortis quidem periculo, in praesenti disciplina dispensetur. Cum tamen, nequitia temporum, contingere aliquando soleat ut infelix aliquis sacerdos, suae vocationis oblitus in sacrilegum concubinatum lapsus, ob matrimonium etiam civiliter tantum attentatum aliasque gravissimas rationes, a coihabitatione sub eodem tecto cum suae desertionis complice, etsi forte tandem ad cor reversus, cessare impediatur, ideoque ad suae eiusdemque suae complicis consientiae consulendum, data fide de absoluta perfectaque in posterum continentia perpetuo servanda, ad participationem sacramentorum more laicorum petat admitti, Sancta eadem Ecclesia, pro sua erga devios etiam filios materna sollicitudine, ei, quantum in se est, si et quando peculiaria id suadeant rerum adiuncta, subvenire non renuit. Quod quidem cum conscientiam praesertim respiciat, Sacrae Paenitentiariae Apostolicae exclusive reservari congruum visum est. Re igitur collata per infrascriptum Cardinalem Maiorem Paenitentiarium cum Ssmo D. N. Pio divina providentia Pp. XI, eadem Sanctitas Sua, in audientia diei 14 mensis Martii vertentis anni, eidem Cardinali Maiori Paenitentiario impertita, suprema Sua auctoritate decernere ac statuere dignata est ut, firma excommunicatione, de qua in canone 2388 § 1, absolutio ab ea in casu supra exposito et consequens supplicantis admissio ad sacramenta more laicorum suscipienda, ab ipsa tantum Sacra Paenitentiaria Apostolica, servata speciali procedendi forma et sub peculiaribus quibusdam cautelis et conditionibus ab eadem Sanctitate Sua patefactis ac praescriptis, concedi possint; et si forte concedantur ab aliquo sacerdote in periculo mortis, maneat obligatio ad ipsam Sacrair Paenitentiariam recurrendi, ut praescribitui canone 2252 pro censuris a iure Sanctae Sedi specialissimo modo reservatis. Hoc autem Decretum Sibi relatum in alit audientia diei 28 eiusdem mensis idem Ssmus Dominus Noster in omnibus adprobare ei confirmare dignatus est, mandans ut, que solet modo, publici iuris fiat. Contrariis quibuscumque etiam special mentione dignis non obstantibus. Datum Romae, ex Aedibus Sacrae Paeni tentiariae Apostolicae, die 18 Aprilis 1936 — L. f S. — L. Card. Lauri, Paenitentiariuf Major. — S. Luzio, Regens. Szíves tudomásulvétel és megfelelő intéz kedés végett közlöm a kerületi esperes urak kai, hogy a főesperes urakat megkértem, hog> az egyházmegyei zsinat rendelkezése szerinl (SD. 33. §.), amennyiben akadályozva nin csenek, a kerületi koronagyűléseken megje lenni szíveskedjenek. A vallás- és közoktatásügyi m. kir. mi nisztériumnak 58.874/1936. VI. ü. o. számé rendelete alapján a főhatóságom alá tartozc elemi népiskolák is kimutatást tartoznak be terjeszteni az illetékes kir. tanfelügyelőkhÖJ a beiratási díjakból az Internátusi Alapra történt befizetésekről. A Vkm. 65.615/1936. VI. ü. o. sz. alatl kelt rendelete értelmében miheztartás végetl közlöm, hogy ennek a kimutatásnak 6. róva tába „az egyházi főhatóság csekkszámlájára‘ (33.366. csekkszám) szavak jegyzendők be. A szombathelyi tankerületi kir. főigazgatóságnak 3. Fk—13/1936—37. sz. a. kelt és a kir. tanfelügyelőséghez intézett — az elem: iskolák és óvodák világítására vonatkozó -L 1 i t i i- 2771. sz.- Főesperesek a korona- 1 gyűléseken [■megjelennek. ' 2772. sz. 1 Beiratási jdíjak kimutatása. í l t t ( ' 2773. sz. 1 Elemi iskolák és óvódák 1 világítása. T
