Püspöki körlevelek 1936 (Szombathely, 1937)

VIII. 2312. sz. Rendelkező-1 sek a spanyol egyházüldö-' zéssel kap- j csolatban. ^ 1 I c 1 ] ] c ] c 1 ( ] ] ( ] 1 ( < 1 I ] í í i ] Az egész keresztény világ közvéleményét borzalommal töltik el azon szomorú és immár sorozatos események, amelyek a kommuníz­­iius és anarchia poklába sülyedt szerencséi­én Spanyolországban annyi ártatlan ember­­íldozatot követelnek. Mi, akik hiszünk a vér­­:anúság erejében, egyrészt büszkén tekintünk izokra, akikben újjáéled a vértanúk vére, de n.ásrészt aggódunk a mérhetetlen károkat :>kozó aposztázia átkos hatásai miatt. Vajha ezt az aggódást imádsággá és cse­­ekedetté tudná váltani minden hűséges kato­­ikus lélek! Mert mit ér az aggodalom és ro­­vonszenv, ha a cselekvések elérhetetlenek számukra. A sötétség hatalmasságai bennünk rém ritkán megszégyenítő áldozatok árán segítik diadalra jutni a vörös zászlót; vájjon lékünk nem kötelességünk-e, hogy akár áldo­ztok árán is „muníciót szállítsunk“ gyötrő­dő, vérző spanyol katolikus testvéreink szá­nára. Ez a muníció elsősorban az imádság egyen. Ezért elrendelem: 1) hogy a szombathelyi ígyházmegye minden plébániatemplomában minden szentmisében — a duplex primae slassis ünnepeket leszámítva — a visszavo­násáig oratio imperata pro re gravi (11. az irationes diversae között) vétessék. 2) Kötelezővé teszem, hogy az októberi íj tatosságok alkalmával a litánia után, kitett Dltáriszentség előtt három Miatyánk és Üd­­vözlégy végeztessék el a spanyolországi ül­dözöttekért. 3) Felhívom T. Papjaimat, hogy a szószé­ken megemlékezvén a szomorú események­ről főpásztori óhajom és kívánságomra hi­vatkozással buzdítsák a híveket, hogy kérő ;s engesztelő lélekkel kérjék magán imádsá­­íukban és egyéb ájtatossági gyakorlataikban s, főkép a szentségekhez való buzgó j árulás •évén Jézus Szent Szívét, hogy rövidítse meg i megpróbáltatások nehéz napjait és hogy fogadja el a vértanuk vérét engesztelésül a világ bűneiért. Utalva a gyászos eseményekre, minder hitét és hazáját féltő magyarnak rá kell esz­­mélnie arra, hogy mily különös jelentőséggel bírnak egyesek és a közösségek számára is azon kötelességek, amelyeket a mai élet kü lönlegesen nehéz adottságai között nemcsal; vallás-erkölcsi, hanem gazdasági, szociális sőt politikai téren is lelkiismeretben kötele­zőknek kell elismernünk és Isten és ember előtt beteljesítenünk. Imádkozzunk tehát a szenvedőkért és okuljunk hitünk és hazánk érdekében! A szeptemberi Veni Sancteval megindult nemcsak az iskolai munka egyházmegyém katolikus iskoláiban, de megindult az A. C, nyáron természetszerűleg némileg szünetele élete, az egyleti tevékenység és most a lelki pásztoron és kinevelt világi segítőcsapatár múlik, hogy ez az év meghozza-e a maga ér tékes aratását. Az év elején szükségét érzem annak, hogy ezzel az újra induló munkává' kapcsolatban Kedves Testvéreimnek és Mun­katársaimnak főpásztori gondossággal el mondjam mindazt, ami különösen a szívemen fekszik ennek a munkának eredményesebbe tételére, s az A. C. gazdag idei célkitűzései bői, melyek mind a falu megsegítésére és fel­emelésére vonatkoznak, néhányat egyházme gyém szükségletéhez képest kiragadjak és különösen a lelkipásztorok szívére kössek. Általánosságban annyit szeretnék megje­gyezni, hogy az egyházmegyében sok egyesü let dolgozik, de nem mind igazán és nem mind a kellő lendülettel. Potemkin papírból épített falvakat, hogy királynőjét megtévesz­­sze. Itt-ott bizony előfordul, hogy papíregye­sületeket hoz létre a megtévesztő ügyeskedés. Pedig meg sem mondható, mennyit árt népé­nek az ilyen papíron, mondva csinált egyesü­i L 1 > ) 2313. sz. Az A. C. munkára fel hívás. 1 1 L l 1 [ T

Next

/
Thumbnails
Contents