Püspöki körlevelek 1933 (Szombathely, 1934)

közös szentáldozást és szentségimádási órákat szorgalmazni a missziók érdekében. Hogy az adományok bővebben folyjanak be, — leszámítva a templom bejáratánál és bensejében szokásos gyűjtéseket, — ne legyen hiány a hívőket jóindulatra lelkesítő okos buzdításokban. Arról sem-sza­bad megfeledkezni, hogy az ezen napon bárhol gyűjtött adományok mind kizárólag a hitterjesztés pápai müvének vannak szánva . Időközben igyekezzünk minden erőnkkel előkészíteni a közelgő misz­­sziós napot. Senki se vonja ki magát a jó és megtisztelő munkából. Az ebben szorgoskodók ott legyenek minden egyházközségben, minden kis kápolnában, a világ bármily távoli és hozzáférhetetlen zugában legyen is az. A mindenütt megalapítandó missziós bizottságok buzgó munkásai kettőzzék meg buzgóságukat és mutassanak apostoli bátorságot. A ka­tolikus akció tagjai, különösen mindkét nembeli ifjúsági szövetségekéi, állítsák e nagy dolog szolgálatába ifjúságukhoz illő lelkesedésüket. „Az összes hívők valamennyi hitetlenért“, ez a missziós nap legfőbb célja. „Mindent és mindenkit mozgósítani e nap sikere érdekében“, ez az a csatakiáltás, amelyet a püspökök atyai gondjaira bízok, amellyel fellel­kesítem a világi és szerzetes papság égő buzgóságát s a hívek áldozat­készségét. Munkálkodjanak mindnyájan nemes versenyben a missziós nap sikeréért, hogy ez szolgáljon ama bátor úttörők legfőbb vigaszára, akik csendes önfeláldozásban készítik elő a legtávolabbi országokban és a legfélreesőbb őrhelyeken Krisztus Király halhatatlan diadalát. Éppen 19 század múlt el azóta, hogy Isten irgalmából a Kálvária hegyén a világ megváltása beteljesedett. Az Oltáriszentség és a papság, alapítása, a Mester mennybemenetele s ezt megelőzően a kiküldöttek első seregéhez intézett parancsa, a Szentlélek eljövetele, amivel az Egyház élete kezdődik, és az első apostoli prédikáció: ezek ama nagy tettek, amelyeket a Szentatya legkegyelmesebb jóságából ebben a rendkívüli jubileumi esztendőben ünnepelünk. A missziós nap ünnepélyes lefolyása számára nem lehetne hatéko­nyabb indítékokat és alkalmasabb körülményeket találni. Imák és ala­mizsnák, toborzás és apostolság, fáradalmak és szenvedések lesznek há­lánk szerény fillérei a ránk árasztott hitért, de egyúttal Istenhez intézett forró imádság, hogy az összes hitetlenek, bármely színhez, vagy fajhoz tartozzanak is, találjanak el a megmérgezett levegőről a kegyelem és szeretet házához és ismerjék fel a róm. kát. egyházban az igazság té­vedhetetlen tanítóját és az összes népeknek az üdvös és felvilágosodott haladás felé való bölcs vezetőjét. Róma, Nagyboldogasszony napján, 1933 aug. 15-én. D. Carminati Ferenc s. k. Salotti Károly s. k. a hitterjesztés legfőbb tanácsának philippopolisi c. érsek, főtitkára. a Prop. titkára, a pápai hitterjesztés müve elnöke. A világmisszió szent ügyét Fötisztelendöséged szíves jóindulatába ajánlva vagyok testvén szeretettel Budapest (IX., Ráday-u. 45. II. 7.), 1933. szept. 21. Krywald Ottó p. praelátus, a Hitterjesztés Egyesülete országos elnöke. _prrr" »murai In nyomd. «T.

Next

/
Thumbnails
Contents