Püspöki körlevelek 1933 (Szombathely, 1934)
19 — hogy a házasság egyvallásúak házasságává váljék, az atya elhalálozása folytán többé be nem következhetik, ennélfogva a 10 éves kiskorú vallásváltoztatásához a beleegyezést nem adhatta meg. A másodfokú véghatározat ellen az anya részéről beadott fölebbezés következtében a másodfokú véghatározat megváltoztatásával az elsőfokú véghatározatot emeltem érvényre. Igaz ugyan, hogy az atya elhalálozása következtében a házasság megszűnt és így a szülők között fennállott házasság már nem válhatik egyvallásúak házasságává, mégis az árvaszék álláspontja mellett kellett döntenem, mert az 1894. XXXII. te. 4. §-ában meghatározott esetben a súlypont azon van, hogy a különböző vallású házastársiak egyike utóbb a másik házastárs vallására tér át és így a szülők vallási egysége, ha utólag is, helyreáll. Az 1894. XXXII. te. szellemével merőben ellenkeznék az az állapot, ha a gyermekek a szülők közötti vallásfelekezeti különbségnek megszűnése után is két különböző vallásban neveltetnek. Ez nem lehetett a törvény célja, még arra az esetre sem, amikor a szülők vallási egysége úgy állott elő, hogy a szülők egyike a másik szülő elhalálozása után tért át az elhalt szülő vallására. munkája első jelentős állomásához ért, mert ez a kát. nagygyűlés lesz egyben az Actio Catholica zászlóbontása, programmnyujtása. Felhívom T. Papjaimat, hogy buzdítsák a híveket a naggyűlésen való részvételre. A Kát. nagygyűléssel kapcsolatosan az Actio Catholica Országos Elnöksége felhívást intézett az ország katolikusaihoz, hogy október 6-án, a hónap első péntekén minél többen járuljanak a szentáldozáshoz és ugyanaznap este a jubileumi évre tekintettel az ország valamennyi templomában engesztelő imaóra tartassák, október hó 7-én az esti harangszót megelőzően pedig egy negyed órán át minden templomban harangzúgás jelezze a nagygyűlés kezdetét. Kérem T. Papjaimat, hogy e rendelkezésnek lelkiismeretes buzgósággal tegyenek eleget. Mint a múlt években, úgy most is engedélyt adok tanítóimnak arra, hogy a nagygyűlésen résztvehessenek. A résztvevők ezen szándékukat az iskola igazgatójánál írásban kötelesek bejelenteni. A résztvevők iskoláiban ezen időre, amennyiben a helyettesítés — többtanerős iskoláknál esetleg osztályösszevonással — nagyobb nehézségbe ütköznék, szünetet engedélyezek. 1798. sz. Gyermekek ( vallására vonatkozó megegyezés járásbíró előtt. 1799. sz. Orsz. kát. nagygyűlés. A gyermekek vallására vonatkozó megegyezés (reverzális) írásbafoglalására az 1894. évi XXXII. te. által a kir. közjegyző, a kir. járásbíró, a polgármester és a főszolgabíró vannak feljogosítva. Ennek ellenére az ó....-i járásbíróság az ottani közjegyző felszólalására csak olyankor volt hajlandó a megegyezést írásba foglalni, amikor a járásbíróság székhelyén lakó kir. közjegyző akadályozva van. Ezt az eljárást a törvénnyel ellenkezőnek találván, egyik megyéspüspök panasszal fordult az igazságügyminiszter úrhoz. Az igazságügyminiszter úr 12628/1932. I. M. VIII. sz. alatt hozta meg a vitatott kérdésben döntését, amelynek érdemi része így szól: a járásbíró a megegyezés írásbafoglalásánál akkor is jogosítva van eljárni, ha a bíróság székhelyén közjegyző van és a közjegyző akadályozva nincsen. Az Actio Catholica Országos Elnöksége a XXIV. Orsz. katolikus nagygyűlést 1933. október 7—10. napjaira Budapestre összehívta. A világi apostolkodás megszervezésének Fontos kérdés, hogy a kegyúri birtok egészben vagy részletekben tervezett eladásával miképen biztosítható a kegyúri kötelezettség. Tekintettel arra, hogy a földbirtokeladások mind gyakoriabbak lesznek, szükségesnek tartom T. Papságom figyelmét felhívni a következőkre. Ha olyan birtok kerül eladásra, akár egészben, akár parcellázás folytán, amelyik kel dologi teher gyanánt kegyúri kötelezettség van összekötve, jelentsék azt az egyházmegyei hatóságnak, továbbá kellő időben figyelmeztessék az eladókat, de a vevőket is hogy a kegyúri teher fennmarad még abban az esetben is, ha a szerződésben az eladó a birtok tehermentességeért felelősséget vállalna is. Ilyen értelemben hozott a kúria is kél esetben döntést, melyeket tudomásvétel céljából itt közlök: 1. „A kegyúri terhek telekkönyvi bejegyzés nélkül is kötelezők. (M. D. X. 88. P. k 10384—1915.), az ingatlan eldarabolása' esetében azonban az új tulajdonosokat csak ingat lanaik térmértéke arányában (M. D. XI. 22 Rp. I. 6256/1916. M. D. VIII. 60. P. I. 5091/914 ] illetik“. 1800. sz. Kegyúri birtok eladása esetén kegyúri ■ terhek biz. tosítandók. t l l t 1
