Püspöki körlevelek 1931 (Szombathely, 1932)
VI. 1378. sz Vallásalap kegyúri építkezések nél kézi- é igásnapszái szolgáltatás A nm. vallás- és közaktatásügyi minisztérium a m. kát. vallásalap kegyurasága alá tar. tozó épületeknél a fuvar és kézinapszám szolgáltatása tárgyában hozzám intézett átiratát a tudomásulvétel és miheztartás végett az alábbiakban közlöm. „Vallás- és közoktatásügyi m. kir Minisztérium. 110—2/135—931. szám. Méltóságos és Főtisztelendő Püspök Ür! A m. kát. valíásalap kegyurasága alá tartozó egyházi épületeken a kegyúr által teljesítendő építkezéseknél a kézi- és igásnapszámokat a hívek tartoznak szolgáltatni, illetve azok váltságösszegét a vállalkozóknak megfizetni. Némely helyen a canonica visitatio vagy régi jogszokás alapján a község viseli ezeket a terheket. Utóbbi időben szokottá vált, hogy az egyházközségek a hívek szegénységére és a jelen nehéz gazdasági helyzetre való hivatkozással azt kérvényezik, hogy ezt a váltságösszeget, mely az építkezés költségeinek mintegy 15%-át képezi, a m. kát. vallásalap előlegezze, amit a hívek vagy a politikai község több évi részletben fizetnének vissza. Az eddigi tapasztalatok szerint azonban a visszafizetésnél nagyon nagy nehézségek merülnek fel. Az egyházközségek a fizetési határidőket nem tartják be, mindig újabb s újabb halasztást kérnek, sőt előfordult olyan eset is, hogy a fizetés teljesítését hivatkozva a nehéz gazdasági viszonyokra, megtagadták. A politikai községek pedig azzal a kifogással éltek, hogy erre vonatkozó határozatukat a vármegyei törvényhatóság nem hagyta jóvá. S ha a m. kát. vallásalap több évi késedelem után végre meg is kapta az előlegezett összeget, jelentékeny kamatveszteséget szenvedett. A vallásalapnak nagyon jelentékeny követelése van ilyen címen az egyes egyházközségeknél. Ép ezért, hogy a m. kát. vallásalap érdekeit megóvjam s kegyúri kötelezettségeinek (teljesítésére eddig is ply nagylelkűen megnyilatkozott készségét megőrizzem, elhatározhogy új építkezéseknél, valamint a helyreállítások azon eseteiben, amikor a hívek a közmunkát nem természetben szolgáltatják, hanem annak pénzbeli megváltását határozzák el, a munka kivitele iránt csak akkor fogok intézkedni, ha az egyházközség a közmunka váltságösszegét nemcsak egyházközségi határozattal Ígéri, hanem a m. kát. vallásalap pénztárába már be is fizette. Ha pedig a politikai község tartozik viselni e terhet, akkor jogerős községi képviselőtestületi határozat bemutatását kérem. Mielőtt tehát a kegyúri plébánosok ilyen kegyúri építkezést vagy helyreállítást a kegyúrtól kérelmeznek, tartoznak biztosítani a hívek (illetve község) részéről szolgáltatandó kézi- és igásnapszámot vagy annak váltságösszegét. Van szerencsém tisztelettel felkérni Méltóságodat, méltóztassék erről a főhatósága alatt álló s a m. kát. vallásalap kegyuraságának örvendő plébániákat miheztartás végett értesíteni. Fogadja Méltóságod kiváló tiszteletem őszinte nyilvánítását. Budapest, 1931. évi március hó 11-én. Dr. gróf Klebelsberg Kuno sk. A vallás- és közoktatásügyi miniszter úrnak a lelkészek kereseti és külön adója ügyében hozzám intézett átiratát tudomásulvétel végett T. Papságommal az alábbiakban közlöm. A vallás- és közoktatásügyi m. kir. Minisztertől. 110—2/266—931. szám. Méltóságos és Főtisztelendő Püspök Ür! A külön adóra vonatkozó törvényes rendelkezések 1930. évi 7.400 P. M. sz. a. kiadott Hivatalos összeállítása és annak végrehajtása tárgyában kiadott utasítás (megjelent a Budapesti Közlöny 1930. évi december hó 31-iki számában) értelmében azok az adózók, akik az alkalmazottak kereseti adója alá esnek (tehát a lelkészek is), az államkincstár javára „külön-adót“ is kötelesek fizetni. A külön-adó alapja ugyanaz a jövedelem, amely után a lelkészek az 1927. évi 300. P. M. sz. Hivatalos összeállítás 18. §-a értelmében az u. n. alkalmazottak kereseti adóját fizetni 1379. sz. Lelkészek kereseti és külön-adója tárgyában intézkedés.
