Püspöki körlevelek 1931 (Szombathely, 1932)
26 — 1380. sz. Jövedelemadó után iskolai és egyházi adó nem vethető ki. kötelesek, azzal a különbséggel mégis, hogy míg az alkalmazottak kereseti adójánál csak a heti 20, vagy havi 80 pengőnél kisebb jöveem adómentes, addig a külön-adó szempontiából a heti 30, havi 120 pengőt meg nem haadó jövedelem tekintendő adómentesnek. A különböző forrásokból különböző elnevezések alatt élvezett járandóságok után lerovandó külön-adó lerovása — épúgy mint a seresti adó — nem az egyes járandóságok kifizetésének helyein külön-külön, hanem az alapjövedelem kifizetésének a helyén összevontan eszközlendő. A vezetésem alatt álló minisztérium által a lelkészek részére kongrua, korpótlék és családi pótlék, vagy más címen folyósított járandóságokból sem a kereseti adó, sem , a különadó nem vonatik le, mert ezeknek a járandóságoknak a lelkészek többi jövedelmével együttesen való megadóztatásáról gondoskodni nem a vezetésem alatt álló minisztériumnak a kötelessége. A külön-adót az 1930. évi 7.400 P. M. Hivatalos Összeállítás 4. §-ához főzött utasítás (2) pontja értelmében „a munkaadó“ köteles havonkint az „alkalmazottak kereseti adójá“-val egyidejűleg és egy jegyzékkel ugyanahhoz a községi elöljárósághoz (városi adóhivatalhoz) „beszolgáltatni, amelyhez az alkalmazottak kereseti adóját tartozik beszolgáltatni.“ A külön-adó tehát épúgy és ép ott szolgáltatandó be, ahogy és ahol a kereseti adó. Van szerencsém tehát Méltóságodat felkérni, méltóztassék a bölcs főhatósága alá tartozó lelkészeket figyelmeztetni, hogy a kereseti adó és a külön adó lerovása iránti kötelezettségeiknek mindenkor tegyenek eleget. Fogadja Méltóságod kiváló tiszteletem őszinte nyilvánítását. Budapest, 1931. évi május hó 22-én. A miniszter rendeletéből: Dr. Madarász István sk. miniszteri tanácsos. A székesfehérvári megyéspüspök úr folyó évi második körlevelében közérdekű válaszát közli a pénzügyminisztériumnak, melyben a V. K. M.-ot értesíti, hogy jövedelemadó után iskolai és egyházi adó nem vethető ki. Két kérdésben provokáltatok döntés, még pedig, vájjon 1. felekezeti iskolaadó vethető-e ki a jövedelemadó után, a vagyonadó után és adómentes új ház után, — 2. egyházközségi adó vethető-e ki ugyanezen adók alapján. — Miután ezen kérdések egyházmegyémben is előfordultak, tudomásulvétel céljából az alábbiakban közlöm a pénzügyminisztériumnak a fenti kérdésekre a VKM-hoz intézett válaszát. „Magyar kir. Pénzügyminiszter. 157.574— 1930. VII. a. szám. Nagyméltóságú M. kir. Vallás- és Közoktatásügyi Miniszter úrnak, Budapest. Van szerencsém Nagyméltóságoddal tisztelettel közölni, hogy a felekezeti iskolai adó kivetésének a módjára és annak terjedelmére általában a helyi szokás és az egyházközség szabályzatai az irányadók. A felekezeti iskolai adó alapját az állami hozdéki (tárgy) adók, még pedig a föld-, ház- és az 5%-al kivetett általános kereseti adó képezheti. Személyi adók, nevezetesen pedig a jövedelem-adó, mely a hozadéki adókkal érintett s általában az összjövedelmeknek összefoglaló progresszív adója, a felekezeti iskolai adónak az alapjául nem vehető. E tekintetben tévesen hivatkozik a székesfehérvári püspök úr a budapesti r. kát. egyházközségek egyházszabályzatára, mert ez nem a felekezeti iskolai, hanem az egyházi (hitközségi) adók szedését szabályozza. Másrészt pedig Budapesten az egyházi adók nem a törzsadók, hanem a jövedelem-adó alapjai után vettetnek ki. Ez a rendszer a hitközségi adóknál nem kifogásolható, de gyakorlatilag egyáltalán nem járt oly eredménnyel, amely ezen adóztatási mó^ot, kivetését ajánlatossá tenné. A törzsadók utáni pótlékok kivetése sokkal biztosabb jövedelmi forrás az egyházi adókra is. Az iskolai adókat azonban semmi esetre sem lehet ily alapon kivetni, mert azok az 1868: XXXVIII. te. határozott rendelkezései értelmében az állami egyenes adók után vetendők ki. A 89.182/1927. VII. a. szám alatt kiadott körrendeletemből még csak a legtávolabbi következtetés sem vonható arra, hogy a felekezeti iskolai adó alapja gyanánt a jövedelemdó is szolgálhat. A hivatkozott 89182/1927. VII. a. számú körrendeletemben kifejezetten törzsadókról van említés téve. Törzsadók alatt pedig azokat az alapadókat értjük, amelyek a vonatkozó törvények értelmében a pótlék jellegű adók kivetésének az alapjául szolgálhatnak. Ilyenek a föld-, ház- és általános kereseti-adók. A jövedelemadó törzs- vagy alapadónak nem tekinthető, annál kevésbé, mert annak pótlékolását a vonatkozó törvényes rendelkezések, nevezetesen a jövedelem- és vagyonadókról szóló 1927. évi 500 P. M. sz. H. ö. 70. §-a határozottan tiltja! Egyes egyházközségek — teljesen félreértve a budapesti adóztatási módot, — a törzsadók mellett a jövedelemadó alapján is próbáltak adót kivetni, — az ily, a törvényes rendelkezésekkel ellen-
